Több mint félmillió ember vesz részt évente közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A legfontosabb tudnivalókat vizsgáló hagyatéki kvízünket több mint ötszázan töltötték ki, Böröcz Helga közjegyzővel értékeltük ki a válaszokat. Az is kiderült, hogy az örökösök is sokat tehetnek az eljárás gyorsításáért.  

A válaszadók többsége úgy tudja, hogy a hagyaték elemeinek felkutatása a hatóságok feladata, csak a megkérdezettek 24 százaléka van tisztában azzal, hogy ez az örökösök dolga. Mi tehát az örökösök feladata az eljárásban?

Az örökösök legtöbbször nem tudják, hogy meggyorsíthatják az önkormányzatnál a hagyatéki leltárelőadó munkáját, ha alaposan átgondolják és megosztják vele az összes információjukat. A hatóságok ugyanis csak ezen információk alapján tudnak eljárni, ezek szolgáltatnak adatot pl. arra vonatkozóan, hogy az elhunytnak hol volt bankszámlája, rendelkezik-e ingatlantulajdonnal. Minél előbb informálják az örökösök az önkormányzat munkatársát, illetve a közjegyzőt, annál hamarabb lezárul az eljárás. Emellett az örököstársak ismert adatainak összegyűjtése is a hagyaték "várományosainak" a feladata. Nem célszerű „eltitkolni” senkit sem, mert az eljárás során úgyis fény derül rájuk és olyankor elhúzódhat a folyamat, eközben pedig a passzívumok – hiteltartozás, kifizetetlen közüzemi számlák – növekedhetnek.

A hagyatéki kvízre válaszolók 89 százaléka tisztában van azzal, hogy a hagyaték aktívumokból és passzívumokból áll, és azzal is, hogy a hagyatéki leltárban szerepeltetni kell az adósságokat. Mire kell figyelniük az örökösöknek a vagyonelemek feltárásakor?

Ha a hagyatéki eljárás lezárulta után derülnek ki adósságok, akkor még bonyolultabb lehet az elszámolás, ezért célszerű azokat korábban, a hagyatéki eljárás megindulásakor számba venni. Az aktívumok és passzívumok számbavételekor érdemes szétnézni az örökhagyó bankszámlakivonatai között, hogy információt lehessen adni a közjegyzőnek. Ugyan a korábbiakhoz képest jelentősen rövidült a pénzintézeti megkeresések folyamata – a közjegyzők már elektronikus rendszeren kérik be az információkat –, de nem mindegy, hogy Záhonytól Sopronig az összes pénzintézetet kell-e megkeresni, vagy az örökös támpontot ad, hogy hol vezette számláit az örökhagyó. Az ingóságoknál is érdemes mindent számba venni, akár a kertben álló, hóval befedett Trabantot vagy a fiókban lapuló nyereménybetétkönyvet. Ugyanis akár egy ötezer forintos nyereménybetétkönyv miatt is előfordulhat, hogy póthagyatéki eljárást kell indítani.

A válaszadók 57,1 százaléka úgy tudja, hogy csak a hagyatékátadó végzés meghozatala után lehet rendezni az adósságot. Meg lehet már egyezni az eljárás során a hitelezőkkel?

Az örökösöknek lehetőségük van erre a hagyatéki eljárásban is és közjegyző előtti, úgynevezett. egyezségi eljárásban is.

Ha például a szomszéd temettette el az elhunytat, akkor a hagyatéki eljárás során kérheti az örökösöktől a költségek megtérítését, amit rendezhetnek a leendő örökösökkel. Viszont az is előfordulhat, hogy csak a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően kezdődik egyeztetés az adósságrendezésről. Például a „bedöglött” – hosszú idő óta nem fizetett – hitelek esetén jó megoldás lehet, ha a felek közjegyző előtti egyezségi eljárás során számolnak el egymással.  

A válaszolók háromnegyede gondolja úgy, hogy a hagyatéki eljárás lezárulásáig nem lehet értékesíteni az örökség részét képező ingatlant. Valójában eladható a lakás az eljárás befejezése előtt?

Ha a hagyaték tárgyát képező ingatlant akarnak eladni az örökösök, ilyenkor elkészülhet az adásvételi szerződés azzal a feltétellel, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ. Nehezíti viszont a helyzetet például, ha hitellel terhelt az ingatlan. Ezért bár jogilag van rá lehetőség, nem célszerű eladni az ingatlant, amíg nem került sor a hagyatéki eljárás lezárására.

Fontos lehet, hogy ha annak törvényi feltételei fennállnak, úgy részhagyaték-átadó végzés is hozható. Azaz, ha sürgősen értékesíteni kívánják az örökösök a családi ingatlant, az eljárás gyorsítása érdekében azt a vagyontárgyat a közjegyző részhagyatékként is átadhatja, hogy annak értékesítése mielőbb megvalósuljon.

A válaszadók 57,3 százaléka van tisztában azzal, hogy hagyatékátadó végzés nélkül csak akkor vehetik fel az örökhagyó számláján lévő pénzt, ha meg vannak jelölve haláleseti kedvezményezettként. De akkor miből fizessék például az örökhagyó nevére érkező számlákat?

Hiába van valakinek meghatalmazása adott bankszámlához, a tulajdonos halálával az már nem lesz érvényes, hiszen a meghatalmazás a meghatalmazó halálával érvényét veszti. Viszont amennyiben valaki haláleseti kedvezményezettként volt megjelölve a számlán, akkor a számla nem képezi a hagyaték tárgyát, így nem szükséges megvárni az eljárás végét. A kedvezményezett ilyenkor a halotti anyakönyvi kivonattal tud intézkedni a pénzintézetnél.

A közüzemi számlákat érdemes rendezni a hagyatéki eljárás ideje alatt is, mert az egyes szolgáltatások visszakapcsolásának plusz díja lehet. Ha egy örökös van, akkor a saját kontójára megelőlegezheti a közüzemi költségeket. Ha több várományosa van az örökségnek, és az egyikük kifizeti saját pénzből a rezsiszámlákat, akkor a többi örököstársától igényelheti majd a költségek megtérítését. 

Ha nem tudnak megegyezni az örökösök, a bíróságon kívül milyen lehetőségük van az egyezségre?

A megkérdezettek egyharmada jól tudta, hogy ha vita van az örökösök között – például a végrendelet érvényességével kapcsolatban – akkor ebben kizárólag a bíróság jogosult dönteni. A közjegyző pártatlan hatóságként ugyanis nem dönthet olyan ügyben, amelyben bizonyítást kellene lefolytatni, abban viszont tud segíteni, ha a hagyaték egymás közti elosztásával kapcsolatban merülnek fel kérdések. A hagyatéki tárgyaláson ugyanis lehetősége van arra is az örökösöknek, hogy a törvényes öröklési rendtől, vagy akár a végrendeletben foglaltaktól eltérően osszák fel egymás között az örökséget. Ez sokszor célszerű is, hiszen egy autót, vagy egy nyaralót nem feltétlenül szerencsés öt örökös nevére írni. 

A válaszadók 89,5 százaléka tudja, hogy a hagyatéki eljárás során meghatalmazást adhat a képviseletére ügyvédnek vagy családtagnak. Mennyire jó ez a megoldás?

Az örökösök zöme valóban tisztában van azzal, hogy akár meghatalmazással is képviseltetheti magát a hagyatéki eljárásban. Azt viszont már kevesen tudják, hogy nem adhatnak bárkinek meghatalmazást. Ebben az eljárásban csak a törvényben megjelölt hozzátartozót, örököstársat vagy ügyvédet hatalmazhatnak meg. Amennyiben a törvényes öröklés rendjétől eltérő módon szeretnének örökölni a felek, a meghatalmazott személyéről kérjenek felvilágosítást az eljáró közjegyzőtől.