Véget ért szeptember elejére az albérletekért nyáron indított roham, mindenki beköltözött a kiválasztott ingatlanba, elkezdődött a tanév és a buliszezon is. Sokszor hallani ilyenkor, hogy nehéz helyzetbe kerülnek a bérbeadók, mert a bérlők túl hangosak, rongálnak, esetleg már az elején megcsúsznak a fizetéssel. Kevesebb figyelem jut ugyanakkor a másik oldalra, amikor a bérlő csak a beköltözés után szembesül azzal, hogy a lakás mégsem olyan, mint amilyennek látszott, és úgy érzi, átverték.
Aki sokáig bérelt lakást, vagy van ilyen ismerőse, hosszan tudná sorolni a kellemetlenségeket. Például olyan hangosak a szomszédok, hogy a papírvékony falakon minden áthallatszik, és nem tud tanulni, aludni. Az első nagyobb eső után ázik a tető, ezért minden ruhája dohszagot áraszt. A fűtési rendszer elavult, állandóan elromlik. A tulajdonos megígérte, de mégsem vett hűtőszekrényt a konyhába.
Mit tehet ilyen esetekben a bérlő, ha aláírta a bérleti szerződést, de mégsem akar tovább a lakásban maradni? Amennyiben határozatlan idejű szerződést kötött, ha másképp nem egyeztek meg a szerződésben, akkor a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig tudja megszüntetni a bérletét. Ha határozott idejű – jellemzően egyéves – szerződést kötött, akkor már nehezebb helyzetben van, az ilyet ugyanis csak rendkívüli esetben lehet felmondani. Kivétel, ha a szerződésben másként egyeztek meg – de ez ritka. A határozott idejű szerződés első látásra hasznos a bérlőnek és a bérbeadónak: az egyiknek egy évig megoldott a lakhatása, a másik pedig ugyaneddig fix bevételhez jut.
Ha egy vitában a felek nem tudnak megegyezni, akkor viszont csak a bíróság tudja kimondani, hogy valóban rendkívüli-e az az ok, amely miatt felmondta a szerződést a bérlő – ez pedig költséges és hosszú procedúra. Ha kiderül, hogy a tető szerkezeti hiányosságai és silány kivitelezése miatt teljesen alkalmatlan volt a lakhatásra az ingatlan, és ezt a tulajdonos elhallgatta, akkor valószínűleg jogos a rendkívüli felmondás. Viszont, ha csótány van a lakásban, nem biztos, hiszen sok magyarországi lakásban élnek csótányok, ellenük pedig csapdákkal kell védekezni.
Egy szerződés felmondásánál külön gondot okozhat, ha a bérbeadó nem akarja visszafizetni a kauciót, például arra hivatkozva, hogy az neki ilyenkor jár, mert neki új bérlőket kell keresni. Bérlőként azonban fontos tudni, a kaució elsősorban arra szolgál, hogy fedezze az esetlegesen meg nem fizetett bérleti és egyéb közüzemi díjakat, valamint az ingatlanban okozott kárt, más célra főszabály szerint nem lehet visszatartani.
Ha közjegyző előtt kötnek bérleti szerződést a felek, akkor több későbbi problémát megelőzhetnek, a bérlő elkerülheti bérbeadójával a vitát és a pereskedést. A közjegyző valamennyi fél pártatlan tanácsadójaként jár el, és részvétele biztosítékot jelent, hogy a megállapodás törvényes lesz.
A közjegyző nemcsak a személyi adatokat ellenőrzi, hanem más fontos részleteket is, például bekéri az energetikai tanúsítványt – így pedig kiderül, ha az ingatlan tulajdonképpen kifűthetetlen. A közjegyző által készített okiratba jellemzően bekerülnek a kaució pontos felhasználási feltételei, valamint a lakbér összege, illetve az esetleges emelés mértéke és üteme – így nem követelhet többet a tulajdonos, mint ami a szerződésben szerepel. Ha pedig a bérbeadó annak ellenére visszatartja a kauciót, akkor közvetlenül végrehajtás indítható ellene.