Ha veszünk egy ingatlant, kiadjuk a lakásunkat, vagy cégünk megállapodik egy másik vállalkozással, természetesnek tartjuk, hogy írásban szerződünk. Hiszen hiába bízunk meg a másik félben, előfordulhat, hogy később nem akarja vagy nem tudja betartani a megállapodást. Ilyenkor pedig szükségünk van egy dokumentumra, ami bizonyítja igazunkat, segít abban, hogy megkapjuk, ami jár. Kevesebben tudják viszont, hogy nagy különbség van szerződés és szerződés között: míg az egyik fajtával a bíróságon kereshetjük igazunkat, ha a másik fél nem hajlandó az egyezségre, addig a másik típusúval pereskedés nélkül is lezárhatjuk számunkra kedvezően a vitát. 

Az otthon, saját kútfőből vagy az internetről letöltött minták alapján írt szerződések is lehetnek érvényesek, de gyakran csak addig nyújtanak biztonságot, amíg mindkét fél betartja a vállaltakat. Ha valami gond van, akkor előkerülhetnek a problémák: vajon helyesen használtuk-e a jogi szakkifejezéseket, gondoltunk-e minden részletre, rendben volt-e az aláírás. Ha bármit elvétettünk, akkor igen nehéz helyzetbe kerülhetünk, ezért mindenképp érdemes jogász segítségét kérni, ha szerződést kötünk. 

Ha ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével szerződünk – utóbbit közokiratnak nevezzük –, az mindig nagyobb jogi biztonságot ad. Emellett a szakemberek kötelesek meggyőződni a felek személyazonosságáról, ellenőrzik a személyes adatokat. Ingatlan-adásvétel esetén lekérik a tulajdoni lapot, így kiderülhet, hogy szerződő partnerünknek joga van-e egyáltalán eladni nekünk a lakást. 

További előnyökkel jár, ha közokiratban szerződünk. Ha ugyanis a partnerünk nem tartja be a megállapodást, nem kell bírósághoz fordulnunk, és akár évekig pereskedni azért, hogy érvényesítsük a jogainkat. A közjegyzői okirat alapján a jogszabályok által meghatározott esetekben közvetlenül kezdeményezhetünk végrehajtást például az elmaradt vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg behajtására vagy a szerződésszegő bérlő gyors kiköltöztetésére. 

A már kész szerződést is lehet tovább biztosítani

Akkor is kérhetjük közjegyző közreműködését, ha már magánokirati formában aláírtuk a szerződést. Ekkor megoldás lehet, ha csak a szerződött partnerünk tesz egy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a közjegyző előtt, amelyben vállalja, hogy teljesíti a szerződésben foglaltakat. Például havonta fizeti a lakbért, kiköltözik a lakásból, miután megkapja a lakás vételárát, a leszállított áru után 30 napon belül fizet. Az ilyen kötelezettségvállaló nyilatkozatok szintén közvetlenül végrehajthatók. 

Az is megoldás, hogy ha adósunk – elsősorban rajta kívül álló ok miatt – ugyan nem fizet a magánokiratban megjelölt határidőre, de ígéri, hogy rövidesen rendezi a tartozását. Ilyenkor a közjegyző előtt nyilatkozatban elismerheti a tartozását és kötelezettséget vállalhat, hogy egy későbbi időpontban visszafizeti a tartozást. Így elkerülhető a mindkét fél számára kellemetlen pereskedés, a hitelező viszont biztosítékot kap, hogy ha a második határidőre sem jut a pénzéhez, közvetlenül végrehajtást tud kezdeményezni. 

Ha minden kötél szakadna, és mégis bíróság elé kerül a jogvita, a közjegyzői okirat akkor is előnyös. Ugyanis, ha közokiratba foglalt szerződésünk van, akkor a szerződő partnerünknek kell bizonyítania az állításait, amennyiben kétségbe vonná vagy bíróság előtt támadná meg a szerződésben foglaltakat.