A magyarok körülbelül kétharmada megbízik a különböző területeken dolgozó jogászokban (bírókban, közjegyzőkben, ügyészekben és ügyvédekben) – derült ki többek között a közjegyzőtkeresek.hu februári „Kihez fordulna jogi panaszaival?” kvízéből, amelyet több mint ötszázan töltöttek ki. A felmérés arra is rámutatott, hogy sokan nem minden esetben tudják, kihez forduljanak jogi segítségért hétköznapi jogi problémáik, például egy vissza nem fizetett baráti kölcsön vagy jogellenes elbocsátás kapcsán. Egyes témakörökben azonban kifejezetten tájékozottak voltak a kitöltők. Mutatjuk az eredményeket.

1. Mit tenne, ha a barátja, akinek 300 ezer forintot adott kölcsön, nem akarná visszafizetni a tartozást?

Helyes válasz: Közjegyzőhöz fordulnék, mert 3 millió forintig fizetési meghagyásos eljárással kaphatom vissza leggyorsabban a pénzem.

A kitöltők 61 százaléka tisztában volt vele, hogy fizetési meghagyásos eljárással kaphatja vissza leggyorsabban a jogos követelését, így akár néhány héten belül behajthatja a tartozást. 20 százalékuk rosszul tudta, hogy ilyenkor az egyetlen megoldás, ha bíróságon, peres eljárással próbálja visszaszerezni a pénzét. A válaszadók 10 százaléka rendőrségre menne és feljelentést tenne, míg 9 százalékuk nem tenne jogi lépéseket, hanem inkább elfogadná, hogy nem látja viszont a pénzét.

1. Kihez fordulna, ha jogszerűtlenül bocsátanák el állásából?

Helyes válasz: Bírósághoz, a jogellenes elbocsátások ügyében a törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el.

A kitöltők majdnem háromnegyede (72 százalék) tudta helyesen, hogy bírósághoz érdemes fordulnia, ha jogszerűtlenül bocsátják el az állásából, ugyanis ilyen ügyekben a törvényszék jár el. 14 százalékuk szerint a jogellenes elbocsátások felülvizsgálatát a közjegyzők végzik, ezért egy közjegyzőt keresnének fel, 13 százalékuk pedig ombudsmanhoz fordulna, abból kiindulva, hogy az országgyűlési biztos indít vizsgálatot jogsértőnek talált gyakorlat esetén. Csupán 1 százalék gondolta úgy, hogy ilyen esetben érdemes feljelentést tenni, ők a rendőrséghez fordulnának.

1. Mit tenne azért, hogy a végrendelete mindenképpen előkerüljön a hagyatéki tárgyalásán?

Helyes válasz: Közjegyzőnél vagy ügyvédnél helyezném letétbe.

Erre a kérdésre érkezett a legtöbb helyes válasz. Meglepően sokan (91 százalék) tisztában voltak vele, hogy közjegyzőnél vagy ügyvédnél érdemes letétbe helyezni a végrendeletet, ha azt szeretnék, hogy biztosan előkerüljön a hagyatéki eljárásban. A közjegyző és az ügyvéd ugyanis a nála letétbe helyezett végrendeletet nyilvántartásba veszi, ami garancia arra, hogy a tartalmáról értesülni fognak az örökösök. A válaszadók 3 százaléka a helyi önkormányzatnál helyezné letétbe a végakaratát, hogy halála után eljuttassák az örököseinek, holott erre az önkormányzatok hatásköre nem terjed ki. 2 százalékuk szerint az a legbiztosabb, ha egy barátot vagy ismerőst kérnek meg, hogy vigyázzon a végrendeletre, 2 százalék tévesen az okmányirodához fordulna, míg további 2 százalék olyan helyre, például a fiókba, az iratai tetejére tenné a dokumentumot, ahol biztosan megtalálják az örökösei.

1. Kihez fordulna, ha a szomszéd kertjében kidőlt fa megrongálná a gépkocsiját, és a szomszéd nem akarná kifizetni a 600 ezer forintos kárt (és a biztosító sem)?

Helyes válasz: Közjegyzőnél fizetési meghagyásos eljárást indítanék, 3 millió forintig így kaphatom meg leggyorsabban a követelésem.

Míg a vissza nem fizetett baráti kölcsön esetében a kitöltők jóval több mint fele helyesen fizetési meghagyásos eljárást indítana, ennél a kérdésnél alig egyötödük (18 százalék) tudta a jó választ. 28 százalékuk szerint a helyi ügyekben az önkormányzat rendeli ki a szakértőt, aki megállapítja, hogy ki a hibás, további 28 százalék pedig feljelentést tenne, abban bízva, hogy a rendőrök a helyszínelés után megteszik a szükséges lépéseket. 25 százalék tartotta úgy, hogy mivel a kár meghaladja az 500 ezer forintot, mindenképpen bírósághoz kell fordulnia, ha bizonyítani szeretné az igazát.

1. Kihez fordulna, ha a vállalkozó, akinek kifizetett 500 ezer forint előleget, nem végezné el a munkát?

Helyes válasz: Közjegyzőhöz vagy ügyvédhez.

Csupán 29 százalék, vagyis a válaszadók kevesebb mint egyharmada fordulna ügyvédhez vagy közjegyzőhöz, ha egy előre kifizetett vagy előleget átvett vállalkozó nem végezné el a munkát, amivel megbízták. Közjegyzőnél fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet a megbízó, vagy egyezségi eljárásban is megegyezhet a vállalkozóval a probléma megoldásáról. 31 százalék a Kereskedelmi és Iparkamarához fordulna, szerintük a vállalkozókkal szembeni ügyekben ők képviselik a sértettet. 22 százalék a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségétől kérne segítséget, 18 százalékuk téves elgondolása szerint pedig a vállalkozó székhelye szerinti önkormányzat kezdeményez eljárást, ha a követelés jogos, és a vállalkozó 30 napon belül sem fizeti vissza az összeget.

1. Kihez fordulna, ha pereskedés helyett inkább egyezséget kötne?

Helyes válasz: Közjegyzőhöz, mert a közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, ezért különösen nagy bizonyító ereje van.

Erre a kérdésre a válaszadók 42 százaléka adott helyes választ. Ők tisztában voltak vele, hogy a közjegyző előtt kötött egyezség ugyanazzal a joghatással bír, mintha azt bíróság hagyta volna jóvá, ezért különösen nagy bizonyító ereje van, és a feltételek fennállása esetén a be nem tartott egyezség közvetlenül is végrehajtható. 31 százalék gondolta azt, hogy az ügyvéd előtt kötött egyezség közvetlenül is végrehajtható, ezért ők ügyvédhez fordulnának. 19 százalék nem fordulna szakértőhöz, szerintük az egyezség akkor is azonos hatású a közjegyző vagy bíróság által jóváhagyott egyezséggel, ha maguk készítik el, és minden fél, valamint két tanú is aláírja, míg 8 százalékuk szerint érvényes egyezséget csak bíróságon lehet kötni.

1. Kihez fordulna, ha a bíróság első fokon nem Önnek adna igazat?

Helyes válasz: Bírósághoz.

A kitöltők 45 százaléka tudta, hogy másodfokú bírósághoz kell fordulnia, ha fellebbezni szeretne az első fokon meghozott ítélettel szemben. A válaszadók majdnem fele, 49 százalékuk ebben az esetben tévesen az ügyészségre menne. 5 százalékuk gondolta azt, hogy az elsőfokú ítélettel szemben közjegyzőnél talál jogorvoslatot, 1 százalék pedig a rendőrséghez fordulna.

1. Ön szerint milyen ügyekkel foglalkozik egy közjegyző?

Helyes válasz: Nemperes eljárásokkal, például okiratok készítésével, hagyatéki eljárásokkal, szakértő kirendelésével.

43 százalék válaszolta helyesen, hogy a közjegyzők kizárólag nemperes eljárásokkal, például okiratok készítésével és hitelesítésével, hagyatéki eljárásokkal, szakértő kirendelésével és aláíráshitelesítéssel foglalkoznak. 29 százalék szerint kizárólag dokumentumokat, aláírásokat hitelesítenek és közjegyzői okiratokat készítenek, valamint hagyatéki eljárásokat folytatnak le – ami egyébként helyes, csak az első válasz teljesebb felsorolást tartalmaz, ezért az a helyes válasz. 23 százalék azt gondolta, hogy a közjegyzők jogköre minden Magyarország területén zajló eljárásra kiterjed, 5 százalék szerint pedig a közjegyzők előkésztő tárgyalásokat tartanak, peres eljárások adminisztrációját és a bíróság határozatainak felülvizsgálatát végzik.