Mi minősül házastársi közös, és mi különvagyonnak? Felelünk-e a házastársunk adósságáért? És mi a helyzet a céges bevételekkel a házasság ideje alatt? Több, mint 1700-an töltötték ki a rövid kvízt Facebook-oldalunkon, most megmutatjuk az eredményeket és a megoldásokat.

Egyre tudatosabbak vagyunk, ha házassági vagyonjogról van szó, azonban még mindig sok tévhit és fals információ él az emberekben a házasságra vonatkozó vagyonjogi szabályok kapcsán – ez derült ki rövid, 7 kérdéses online kutatásunkból, amit több mint 1700 fő töltött ki.

Vannak még félreértések a közös és különvagyon körül

Házasság előtt állunk, mindkettőnknek jelentős vagyona van. Mi lesz közös vagyon, és mi marad különvagyonban a házasságkötés után?

A válaszadók többsége (61%) helyesen tudta, hogy főszabály szerint a házasságkötés után szerzett vagyontárgyak közös vagyonnak számítanak, míg az esküvő előtti szerzemények különvagyonnak minősülnek. Továbbra is sok a tévhit azonban a közös, és különvagyont illetően: sokan vélik azt tévesen, hogy a házastársak vagyona csak bizonyos idő elteltével – pl. 10 év – válik közössé (12%), mások pedig azt gondolják, hogy a korábbi szerzemények is közösek lesznek, ha erről a felek házassági vagyonjogi szerződést írnak (19%).

A férjé lesz-e a feleség öröksége?

Két éve vagyunk házasok. A feleségem örökölt tavaly egy lakást a nagynénjétől. Házastársi közös vagyonnak minősül-e a lakás, ha az már a házasságkötésünk után került a tulajdonába?

A házastársi közös és különvagyonnal kapcsolatos „beugratós” kérdésre a kitöltők 65%-a felelt helyesen. Az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgyak ugyanis a házasságkötést követően is különvagyonnak minősülnek. A házasságkötés ténye tehát ebből a szempontból nem írja felül az öröklés vagy az ajándékozás alapján létrejött vagyoni viszonyokat. (További információkat a témában itt olvashat.) 

Hasonlóan érdekes kérdés, hogy mi lesz az egyik fél vállalkozásából származó bevételek sorsa, hiszen itt is felmerül a közös és különvagyon problematikája:

Jól menő vállalkozásom van, amit még a házasságkötésünk előtt alapítottam, és a feleségem egyáltalán nem dolgozik benne. A cégből befolyó bevétel az én különvagyonomnak számít vagy közös vagyonnak?

Meglepően sokan, a válaszadók több mint 70%-a tisztában van azzal, hogy a korábban – még a házasságkötés előtt – alapított cég ugyan különvagyonnak számít, de a bevételek közösek, mert a házasság ideje alatt az egyik fél különvagyonából származó haszon közös vagyonnak tekintendő.

Helyt kell-e állnunk a párunk adósságaiért?

Sok a téves információ a házasságban az egyik fél vállalkozásához kapcsolódó adósságokat illetően is:

A férjem hitelt vett fel a nemrég indított vállalkozásához, de csődbe ment. Követelhetik-e rajtam is az adósság visszafizetését?

A kitöltők több mint 30%-a szerint csak akkor követelhető a másik félen az adósság törlesztése, ha az adott fél kifejezetten hozzájárult a hitelfelvételhez, és kezességet vállalt a visszafizetésre. Ők tévednek, hiszen a házastársak nem csak a szerzett bevételeken, hanem az adósságokon is „osztoznak” – azaz az adósságok is közös vagyonnak számítanak –, feltéve, hogy a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést.

Házasság előtt, vagy után – mikor köthető házassági vagyonjogi szerződés?

Bár egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést Magyarországon – az elmúlt két évben duplájára nőtt a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyzett szerződések száma –, a pozitív trend ellenére azonban még ma is sokan bizalmatlanok, mert keveset tudnak a megállapodás előnyeiről. (Erről ide kattintva olvashat bővebben) 

Arra azonban a kitöltők túlnyomó többsége helyesen felelt, hogy mikor köthetünk, és ki készíthet érvényes házassági vagyonjogi szerződést. A helyes válasz az volt, hogy a dokumentum csak akkor érvényes, ha azt közjegyző vagy ügyvéd készítette, viszont a szerződés megkötésének idejét illetően nincsenek korlátozások: az esküvő előtt, még a jegyesség idején, de akár a házasság ideje alatt is bármikor megköthető és módosítható a szerződés. A házassági vagyonjogi szerződésben a házasfeleknek lehetőségük van arra, hogy eltérjenek a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól és meghatározzák, mely vagyontárgyak és bevételek kerüljenek közös, illetve különvagyonba. Bármilyen vagyonjogi rendszer kikötése módjukban áll, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha ezt a törvény nem tiltja.

Mire jó a HÉVSZENY?

A legtöbb helytelen választ hozó, a kitöltők mintegy 64%-át megtévesztő kérdés a Be kell-e jegyeztetni a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY) volt. A szerződést ugyanis nem kell feltétlenül bejegyeztetni a nyilvántartásba, de érdemes, mert csak akkor lehet hivatkozni rá harmadik féllel (például egy bankkal) szemben. A nyilvántartásba vétel kizárja, hogy harmadik személy (pl. hitelező) arra hivatkozzon később, hogy a szerződés létéről nem tudott. A nyilvántartás - ellenkező bizonyításig - közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.

Nem a bizalmatlanságról, a biztonságról szól

A házassági vagyonjogi szerződések növekvő száma azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel: a vagyonjogi kérdések házasság előtti, illetve esetleg a házasság alatti rendezése elsősorban a házastársak biztonságáról szól. Egy ilyen megállapodással a házastársaknak lehetőségük van például az adósságaik elkülönítésére is, amivel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel, vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. A házassági vagyonjogi szerződés megléte továbbá egy esetleges válás során is jó szolgálatot tesz, hiszen így egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a házasfelek, mely során a bíróság – szerződéses megállapodáson alapuló megosztás hiányában - a törvény erre vonatkozó általános előírásai alapján dönt a vagyon megosztásáról.