Ingatlanok vagy egyéb nagyobb értékű vagyontárgyak - például autók - vásárlásánál a vételárat gyakran több részletben fizetik ki, mely esetben korántsem mindegy, hogy az első pénzösszeget milyen jogcímen adják át az eladónak. Alapvetően a foglaló és az előleg is azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a jogügylet létrejöttét. A köznapi szóhasználatban sokan szinonimaként használják ezeket, pedig egyáltalán nem mindegy, melyiket fizetjük ki vagy vesszük át, ugyanis más szabályok vonatkoznak rájuk, ha az ügylet mégsem jön létre a felek között. Az előleg mindenképpen visszajár a vevőnek, a megfizetett foglalót azonban elveszítheti, vagy akár a kétszeresét is visszakaphatja. Ezért fontos még az összeg átadása vagy átvétele előtt tisztázni a másik féllel, hogy előlegről vagy foglalóról van-e szó.
Mind a foglaló, mind az előleg hasonló célt szolgál, a vevő megerősítheti a vételi szándékát, az eladó pedig biztosíthatja a vevőt, hogy nem adja el másnak a lakást vagy bármilyen nagy értékű vagyontárgyat. Amennyiben az ügylet létrejön, mindkét jogcímen kifizetett összeg beleszámít a vételárba, tehát az előlegként vagy foglalóként kifizetett összeggel csökken a vételár. A különbség igazán akkor mutatkozik meg, ha valamilyen okból meghiúsul az adásvétel. Például, ha a vevő visszalép a vásárlástól, vagy az eladó úgy dönt, mégsem neki adja el a lakását vagy az autóját.
Csak az előleg jár mindig vissza
A vevőnek minden esetben vissza kell kapnia a kifizetett előleget, ha meghiúsul az adásvétel, az sem számít, hogy ő vagy az eladó lépett-e vissza. Az előleg azonban egyben kisebb súlyú biztosíték, mivel az eladónak kizárólag a kapott összeget kell visszafizetnie a vevőnek, ha esetleg nem jönne létre a jogügylet. A foglalóval viszont már teljesen más a helyzet.
Ha a vevő a foglaló kifizetése után gondolja meg magát, már nem követelheti vissza azt, mindegy, milyen okra hivatkozik. Nem mentesíti ez alól a vevőt például, ha csak a foglaló kifizetése után derül ki, hogy az autóval korábban karamboloztak vagy eddig nem vettek észre rajta egy szépséghibát. Ha viszont az eladó lép vissza, például azért, mert meggondolta magát vagy egy másik vevő nagyobb összeget ajánlott, a kapott foglaló kétszeresét kell visszatérítenie.
A foglalót tehát az adásvétel meghiúsulásért felelős felet sújtó szankció sajátossága különbözteti meg a szerződéskötéskor átadott előlegtől. A foglalóról érdemes azt is tudni, hogy amennyiben a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért mindkét fél felelős vagy egyik fél sem az, például az ingatlan villámcsapás miatt leég vagy ellopják az autót, akkor a foglaló összege visszajár a vevőnek.
Érdemes szakértőt segítségét kérni
Ingatlanvásárlásnál az adásvételi szerződés megkötéséhez és a tulajdonjog változásának bejegyzéséhez mindenképp szükség van közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére. Ezért érdemes az adásvétel vonatkozásában bármilyen pénzmozgást megelőzően szakértő segítségét kérni, és akár egy előszerződésben rögzíteni a vevő által megfizetett pénzösszeg jogcímét (vagyis, hogy előleg vagy foglaló-e). Ezzel minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat, és számos kellemetlen helyzettől megkímélhetjük magunkat, ha mégsem úgy alakul az adásvétel, ahogy azt terveztük.
Ha közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérjük, ők minden esetben ellenőrzik az ingatlan-nyilvántartás adatait, tájékoztatnak az ingatlant terhelő haszonélvezeti és egyéb jogokról (például vezetékjog), az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzett egyéb tényekről és kérelmekről, és ismertetik a foglalóra vagy előlegre vonatkozó szabályokat. Így probléma esetén még azelőtt visszaléphetünk, hogy egy forintot is kockára tennénk. A szakértők emellett olyan szerződést készítenek, amely egyértelmű helyzetet teremt egy későbbi, esetleges vita esetén is. Például, ha az eladó visszalép, de nem akarja visszafizetni az előleget vagy a foglaló kétszeresét, netán a vevő késik a fizetéssel.