Számos kérdés érkezett a Közjegyzőt keresek Facebook-oldalára a fizetési meghagyásos eljárással (fmh) kapcsolatban. Sokan próbálják adósuktól megszerezni jogos követelésüket, de nem tudják, hogyan kezdjenek neki az eljárásnak, és a procedúrától is tartanak. Néhány általános és néhány egyedi kérdést emeltünk ki, amelyekre Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a téma szakértője válaszolt.

Érdemes elindítani a fizetési meghagyásos eljárást akkor, ha az adósnak nincs vagyona és munkahelye? Nem csak felesleges pénzkidobás ilyenkor az eljárás?

Ha valóban nincs vagyona az adósnak, akkor a végrehajtó sem tud tőle mit behajtani. Amennyiben ilyen esetben valaki elindítja az fmh-t, akkor csak jogilag rendeződik a vita. Ha azonban a jogosult arra számít, hogy a következő öt évben az adós mégis vagyonhoz, jövedelemhez jut, érdemes elindítania az eljárást, mert annak jogerős befejezésétől számítva öt éves elévülési időn belül kezdeményezhet végrehajtást, amelynek a keretében be tudja hajtani a követelést. 

Mit tehet a jogosult, ha meghalt az adósa, és nem tudja, kik az örökösök?

A jogosult az online közjegyzőkeresőben az adós halálának időpontja, és utolsó bejelentett lakhelye alapján megtalálhatja az illetékes közjegyzőt, aki lefolytatta a hagyatéki eljárást. Egyébként az örökhagyó utolsó lakhelye szerint illetékes önkormányzat hagyatéki előadója is meg tudja mondani, ki volt a közjegyző. Ha a közjegyzőnél igazolni tudja a követelését valamilyen okirattal, akkor iratbetekintési jogával élve megtudhatja, kik az örökösök. Velük szemben eljárást indíthat. Fontos azonban, hogy az örökösök csak az örökség tárgyaival, illetve azok értékéig felelnek az adósságért. Ha a hagyatékban nem volt vagyon, akkor a jogosult nem követelhet semmit sem. 

Ha valakit fizetés nélkül hagyott ott a bérlője, nem tudja az új lakcímét, de egy közösségi oldalon megtalálta, akkor mit tehet, hogy a pénzéhez jusson?

Az okmányiroda kiadja az adós lakcímét, amennyiben jogi érdekét valószínűsíti. Például egy bérleti szerződéssel igazolhatja ezt. Ha ez mégsem elegendő, akkor elindíthatja az fmh-t az adós általa ismert utolsó lakcíme szerint, és amikor a posta visszajelzi, hogy az adós elköltözött, a közjegyző végzést bocsát ki, hogy a jogosult adjon meg új lakcímet. Ezzel a végzéssel is tudja igazolni az okmányirodában, hogy neki eljárási kötelezettsége beszerezni az adós új lakcímét. Ezután pedig lefolytatható az eljárás.

Akkor is érdemes megindítani az fmh-t, ha külföldre költözött az adós?

Sokan úgy költöznek külföldre, hogy nem jelentkeznek ki magyarországi lakcímükről. Ilyenkor le lehet folytatni az fmh-t, mert jogi értelemben ez olyan, mintha itthon lakna a kötelezett. Ha kézbesítési fikcióval kézbesítik az fmh-t (vagyis a postán „nem kereste” a tértivevényes levelet), lezárható az eljárás és el lehet indítani a végrehajtást. Ezután neki kell igazolnia, ha tudja, hogy a kézbesítés idején épp külföldön volt és ezért nem tudta átvenni az iratot. Fontos tudni, hogy kézbesítési fikció esetén a kötelezett a végrehajtás alatt is ellentmondással élhet, tehát ekkor is perré alakulhat az ügy.

És ha megszűnt az adós magyarországi lakcíme?

Ha az Európai Unió területén él, akkor európai fizetési meghagyásos eljárást lehet indítani ellene. Ha az EU-n kívülre költözött, akkor az adott országban lehet eljárást indítani. Magyarországon is bírósághoz lehet fordulni, ha akkor kötöttek ügyletet, amikor még itthoni volt az adós lakcíme. De nehéz lesz az idézése, anélkül pedig a bíróság nem tudja lefolytatni az eljárást. 

Ha valaki elmaradt munkabérét szeretné megkapni, akkor mi a jobb, ha közjegyzőhöz vagy ha munkaügyi bírósághoz fordul?

Érdemes először közjegyzőhöz fordulni, mert ha a munkáltató nem mond ellent, vagy önként teljesít, akkor a jogosult gyorsan pénzhez jut. Ha a munkáltató vitatja a követelést, úgyis a bíróságon folytatódik az ügy. De a statisztika alapján esélyes, hogy ez ne történjen meg, mert a közjegyzői közreműködés után általában rendeződik vita. 

Elévül-e a tartozás? Érdemes fmh-t indítania annak, akinek például kilenc éve tartoznak?

Ha az elmúlt kilenc évben nem szakította meg az elévülést, akkor a követelés már valóban elévült. A korábban hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a megszakításhoz elég volt egy írásbeli felszólítás, az új Ptk. szerint azonban már bírósági úton vagy fmh-val kell a követelést érvényesíteni öt éven belül. Az elévülés ugyanakkor nem szünteti meg a kötelezettséget, azaz az adós továbbra is tartozni fog, csak az állam már nem segít az érvényesítésben se bíróság, se közjegyző, se végrehajtó útján – feltéve, ha az adós erre hivatkozik. Az adósnak kell ugyanis aktívnak lennie, az adott eljárásban hivatkoznia kell arra, hogy elévült a követelés. Gyakran van olyan ügyünk, hogy egy tízéves követelésnél elindítják az fmh-t, hátha nem tiltakozik az adós, mert akkor szabályszerűen lefolytatható az eljárás. És az a tapasztalatunk, hogy az adósok nagy része nem tiltakozik.

A közjegyzőt keresek Facebook-oldalán egy érdeklődő egy bonyolult ügyben volt kíváncsi arra, hogyan juthat a pénzéhez. Volt munkáltatójával, egy magánvállalkozóval szemben pert nyert, amelyben nem vagyoni kárt és munkabért állapítottak meg neki, a magánvállalkozó viszont átalakult kft.-vé, aminek ugyan a jogfolytonosságát megállapították, de a cég ellen kényszertörlést folyt le.

Egy kényszertörlést akkor indítanak, ha a cégnek nincs vagyona, úgyhogy valószínűleg nem jut már pénzhez a munkavállaló, mert nincs mit végrehajtani. Erre csak akkor van lehetősége egy külön eljárásban, ha megállapították a vezető tisztségviselő felelősségét a társaság tartozásáért. Ha viszont az ítélet szerint az egyéni vállalkozó köteles a pénzt megfizetni – ha neki, mint természetes személynek van vagyona –, rajta behajtható a követelés.

Elmaradt gyermektartás esetén kinél kell a végrehajtást kezdeményezni, ha közjegyzői okirat készült a tartozásról vagy fizetési meghagyás indult a tartásdíjat nem fizetővel szemben?

A közjegyzőnél kell kezdeményezni a végrehajtást. Ilyen esetben egyébként felesleges volt fmh-t indítani, mert az csak a lejárt követelésekre vonatkozhat, míg egy közjegyzői okirat alapján a jövőre nézve is végrehajtható a követelés. Ha a gyermeket nevelő szülő a közjegyzői okirat alapján kéri a végrehajtást, úgy a közjegyzőnek a kérelmet 15 napon belül meg kell vizsgálnia és intézkednie kell. Ezt követően a végrehajtó a tartásra kötelezett munkabéréből, fizetési számláiról vonathatja le a tartásdíjat, a volt házastárs havi fizetésének maximum egyharmadáig. 

Kit terhel az fmh díja? Behajtható az adóson? Mennyibe kerül?

Az eljárás díját a jogosult előlegezi meg. Ha jogerőssé válik az fmh, akkor a kötelezett viseli a költséget, ha visszautasítják a kérelmet, akkor a jogosult. Ha perré alakul az eljárás, a bíróság dönt majd: a pervesztes fogja viselni a díjat. Az fmh díja a követelés 3 százaléka, de legalább 5000 és legfeljebb 300 ezer forint. 

Valóban semmilyen bizonyítékot nem kell csatolni az fmh megindításához?

Ez így igaz, a közjegyző előtt nincs bizonyítás. Ha perré alakul az eljárás, akkor ott kell benyújtani a bizonyítékokat.

Mit lehet akkor tenni, ha a posta nem kézbesíti az fmh-t, és értesítőt sem hagy, így az adós nem tud ellentmondani?

Ilyen panaszok előfordulnak. Ha valaki arra hivatkozik, hogy otthon volt, mégsem kézbesítették neki az iratot, akkor egyrészt a postához fordulhat panasszal, másrészt a közjegyzőnél kézbesítési kifogást terjeszthet elő. Erre a kézbesítésről való tudomásszerzéstől számítva 15 napig van lehetősége, vagy a fizetési meghagyás kézbesítési fikciójának beálltától számított három hónapig, illetve, amennyiben végrehajtást is indítanak, akkor a végrehajtási lap kézbesítésétől számított 15 napig. Egy ilyen előterjesztésnél nem elég, ha valaki azt állítja, hogy nem kapta meg az eljárásról szóló levelet. Igazolnia kell a posta esetleges elismerésével, vagy azzal, ha bemutatja, már többször panaszt tett a postán hasonló ügyben, vagy a szomszédai tettek panaszt ugyanezért. Ha valószínűnek mutatkozik az előterjesztés megalapozottsága, a közjegyző felfüggesztheti a végrehajtást. Ha elutasítja a kérelmet, akkor a törvényszéknél lehet fellebbezni. Ha az adós kézbesítési kifogását elfogadják, akkor visszavonják a végrehajtási lapot és lehetősége lesz vitatni a követelést. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy ha valakinek kézbesítési fikcióval kézbesítették az fmh-t (azaz kétszer nem találták otthon, és nem is ment be átvenni a küldeményt a postára), akkor a végrehajtási lap kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet akkor is, ha kézbesítési kifogást nem terjeszt elő vagy az nem alapos.