Mit tehetünk a hagyatéki eljárás gyorsításáért a veszélyhelyzet után?

Mit tehetünk a hagyatéki eljárás gyorsításáért a veszélyhelyzet után?

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

A veszélyhelyzet megszűnése után újra ki lehet tűzni hagyatéki tárgyalásokat, így sok ezer olyan eljárás zárulhat le a következő hónapokban, amelyre a különleges jogrendben nem kerülhetett sor. A közjegyzők folyamatosan dolgozzák le a feltorlódott ügyeket. Az ügymenet gyorsításáért az örökösök is sokat tehetnek, többféle módon is segíthetik az eljárást.

Az elmúlt hónapokban, a veszélyhelyzet idején a közjegyzők ugyan a rendkívüli szabályok alapján sok ezer hagyatéki eljárást fejeztek be tárgyalás megtartása nélkül, sok esetben azonban nem volt erre mód, és meg kellett várni, hogy újra tárgyalást lehessen tartani. Most, hogy újra kitűzhetőek a hagyatéki tárgyalások, a közjegyzők azon dolgoznak, hogy a lehető leghamarabb le lehessen zárni az eljárásokat, és az örökösök hozzájussanak örökségükhöz. Erre azért is nagy szükség van, mert az eljárás befejezéséig, azaz a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig egyik örökös sem rendelkezhet teljesen önállóan az öröklött vagyonelemekkel.

Az eljárás hossza az örökösökön is múlik: sokat tudnak gyorsítani az ügymeneten, ha segítik az elhunyt vagyonának (és esetleges tartozásainak) összeírását, az összes lehetséges örökös felkutatását, valamint, ha tudomásuk van arról, hogy az örökhagyó végrendeletet írt, előkeresik azt legkésőbb a tárgyalásig. Azzal is rövidíthetik az eljárást, ha a hagyatéki tárgyaláson mindannyian lemondanak a fellebbezési jogukról, így a hagyatékátadó végzés rögtön jogerőre emelkedhet. Gyorsíthatják az ügyintézést azzal is, hogy egymás között megegyeznek a hagyaték megosztásáról, és már úgy érkeznek a tárgyalásra, hogy tudják, ki mit szeretne örökölni.

Az is hasznos, hogy ha egy örökös nem tud, vagy bármi okból nem akar személyesen megjelenni a hagyatéki tárgyaláson, maga helyett meghatalmazottat küld. Ez lehet bármely hozzátartozó, örököstárs, továbbá örököstársnak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, így ügyvéd is. (Kivéve az, akivel ellentétesek az érdekeink vagy akivel egyezséget akarunk kötni, vagy az ő képviselője.)

Attól nem kell félnünk, hogy a nyári ítélkezési szünet miatt ismét leállnának az ügyek, mivel ítélkezési szünet a hagyatéki eljárásban nincs.

Hiába várja az idézést a hagyatéki tárgyalásra?

A veszélyhelyzet idején a közjegyzők tárgyalás nélkül is lezárhattak hagyatéki eljárásokat, ilyenkor utólag már nincs szükség tárgyalást tartani. Ha az elhunytnak nem volt végrendelete, egyik örökös sem kért tárgyalást, és nem csatoltak az iratokhoz hagyaték átadására vonatkozó egyezséget, akkor a közjegyző a törvényes öröklési rend szerint átadta a hagyatékot az örökösöknek. Akkor is át lehet adni a hagyatékot tárgyalás nélkül, ha az elhunytnak volt végrendelete, ilyen esetben azonban a hagyatékátadó végzés tervezetét az örökösöknek meg kellett kapniuk postán, és annak elfogadásáról írásban nyilatkozniuk kellett. Összesen több mint 11 ezer hagyatéki ügyet tudtak így lezárni a közjegyzők tárgyalás nélkül.

Ha tehát a veszélyhelyzet idején megkapta a hagyatékátadó végzést, akkor már nem kell várni az idézést a tárgyalásra. Ha azonban a hagyatékátadó végzés még nem került meghozatalra a veszélyhelyzet idején, akkor azt már a rendkívüli szabályok szerint nem hozhatja meg a közjegyző.