Szakítottunk! Ki tehet-e az élettársam a lakásból?

Szakítottunk! Ki tehet-e az élettársam a lakásból?

Meg kell osztani egymással a közös lakást, ha szétmentünk? És mi van, ha csak szívességből laktam nála? Jár-e lelépési díj, vagy cserelakás az exének? Kiteheti-e a volt élettárs a gyereket a lakásból? Sokan csak a szakítás után szembesülnek jogaikkal, vagy éppen azok hiányával, de megijedni nem kell! Van biztos módja annak, hogy az élettársak időben rendezzék a lakással kapcsolatos kérdéseket, és a törvény is garantál bizonyos jogokat. Megmutatjuk, kit-mikor védenek a jogszabályok, és hogy számítanak-e az együtt töltött évek.

Az élettársaknak számolniuk kell azzal, hogy a magyar jog az élettársi kapcsolatot nem ismeri el a házassággal egyenértékű jogintézménynek, még csak családjogi kapcsolatnak sem, és ez bizony zsebre megy. De nézzük meg József és Sára példáján, mi történhet akkor, ha az élettársak útjai elválnak?

Tegyük fel, hogy József és Sára öt évig éltek élettársi kapcsolatban, és együttélésük harmadik évében saját megtakarított pénzükből közösen vásároltak lakást. Ebben az esetben tehát a lakás az élettársak közös tulajdona, így élettársi kapcsolatuk megszakításakor a feleket tulajdonrészük arányában illetik meg a jogok és a kötelezettségek. József és Sára tehát szétválásuk esetén tulajdonrészük arányában osztoznak a közös lakáson. Ez eddig tiszta sor.

Más a helyzet azonban, ha csak az egyikük, a mi példánkban József a tulajdonos - ez esetben a másik fél, Sára csupán "szívességi lakáshasználónak" minősül, így szétválásuk esetén Sára lesz köteles az addig közösen használt lakást elhagyni. Sára, a nem tulajdonos élettárs tehát nem részesül védelemben az élettársi kapcsolat megszűnése esetére a közösen használt lakás tekintetében, bármilyen hosszan is éltek együtt Józseffel.

Megint más a helyzet, ha az élettársi kapcsolatból kiskorú gyermek születik. A bíróság ebben az esetben elrendelheti a lakás osztott használatát még akkor is, ha a lakás kizárólag József tulajdonában van, és ha a lakás erre alkalmas. Sőt, kivételes esetekben még akár úgy is dönthet, hogy Józsefnek kell elköltöznie, és a gyerek felügyeleti jogát gyakorló Sára maradhat a lakásban, amelyben addig együtt éltek. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakhatásának biztosítása érdekében ez indokolt. Ebben az esetben a lakásban maradó Sárát a bérlő jogállása illeti meg azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással csak úgy szüntethető meg, ha József megfelelő cserelakást ajánl fel Sára és a gyermek részére.

Mint látjuk, a törvény hosszas és kanyargós útvesztőket tartogat azok számára, akik élettársként úgy döntenek, hogy külön folytatják életüket. De van megoldás arra, hogy ne váljunk évekig tartó pereskedések és civakodások áldozataivá: ha József és Sára még együttélésük idején szerződésben rendelkeznek arról, hogyan osztják meg a lakást és annak használatát. Ilyenkor a szerződés érvényességi feltétele, hogy az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy közjegyzői okiratban készüljön el. Amiatt célszerű közjegyzőhöz fordulni, mivel ő a szerződést közjegyzői okiratba foglalja. A közjegyzői okirat közokirat, amelynek elkészítése során a közjegyző pártatlan jogszolgáltatóként segít a feleknek a törvények között eligazodni és tájékoztatja őket a vonatkozó jogszabályok tartalmáról, adott esetben pereskedés nélkül végre is hajtható.