Már nem kell életvitelszerűen abban az ingatlanban laknunk, amelyet a lakóhelyünkként adunk meg. Mit jelent ez a változtatás a fizetési meghagyásos eljárásban? A jogosultak a kötelezett melyik címét adják meg? És mit tehet az, aki nem a lakcímén él, és oda küldik neki a fizetési meghagyást?
Egy 2021 novemberi törvénymódosítás értelmében 2022 január 1.-jétől a lakóhely annak a lakásnak vagy szállásnak a címe, „amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál”. A módosítással megszűnt az a kitétel, hogy életvitelszerűen a lakcímünkön kell élnünk. A jogszabályalkotó a változtatást egyebek mellett azzal indokolta, hogy a módosítással hozzáigazítja a szabályozást a valós viszonyokhoz, mivel a polgárok jelentős része nem a bejelentett lakóhelyén élt eddig sem.
Mit hoz a változás a fizetési meghagyásos eljárásban?
A fizetési meghagyásos eljárás szempontjából a rendelkezés egyetlen szempontból releváns. A jogosultnak, aki a fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezi egy közjegyzőnél, érdemes a kötelezett címeként annak lakóhelyét megadni, amennyiben lakóhelye és tartózkodási helye is van, mert a lakóhely a jogszabályváltozással kapcsolattartási cím is lett.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kötelezettnek ne lenne lehetősége eredményesen kézbesítési kifogást előterjesztenie a közjegyzőnél, amennyiben alapos indoka van arra, hogy nem tudta átvenni a fizetési meghagyást.
Mi is az a fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások – például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök, károkozás – érvényesítésében nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Ezzel a megoldással már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, legyen szó magánszemélyről vagy vállalkozásról, például egy közüzemi szolgáltatóról. Közjegyzők jogosultak ilyet kibocsátani. Az eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni, és legalább az adós nevét, címét, a követelés összegét és egyéb adatait kell megadni. Bizonyítékot nem lehet csatolni a kérelemhez, de nem árt, ha valamilyen dokumentummal igazolni tudja a jogosult a tartozást. Erre akkor lehet szükség, ha az adós nem ért egyet a követeléssel és ellentmondással él, ilyenkor ugyanis az eljárás a bíróságon folytatódik, ahol bizonyítani kell, hogy valóban tartozik.
Mi a teendő, ha valaki fizetési meghagyást kap?
A legfontosabb, hogy mindenképpen vegye át az iratot, a legrosszabb megoldás az, ha homokba dugja a fejét. Ugyanis, ha másodszorra sem veszi át a küldeményt, a fizetési meghagyást a második megkísérlést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, és a jogosult kezdeményezheti a végrehajtását, amelynek következtében a kötelezett bankszámláján lévő pénzt vagy a fizetése egy részét levonhatja a végrehajtó. Ha valaki nem ért egyet a követeléssel, mert például rossz összeg szerepel benne, időközben már rendezte a tartozást, még nem esedékes a fizetés vagy egyáltalán nem is tartozik, a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellent kell mondania, amely beadványát az eljáró közjegyzőnek kell megküldenie legalább ajánlott postai küldeményként.
Ellentmondani azonban csak akkor érdemes, ha alaptalan vagy túlzott a követelés, a tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendezni kell, emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is meg kell fizetnie, ha elveszíti a pert. Ha a követelés jogos, de a kötelezett nem tudja kifizetni a tartozást, időhúzás helyett érdemesebb a közjegyzőtől fizetésre halasztást, esetleg részletfizetést kérni.
Mit tehet az, aki nem tudta átvenni a fizetési meghagyást?
Ha egy kötelezett igazolni tudja, hogy alapos indoka van, miért nem tudta átvenni a fizetési meghagyást – például kórházban kezelték, külföldön volt munkaügyben vagy mert nem az a lakcíme, ahova küldték – akkor benyújthat kézbesítési kifogást a kézbesítési fikció beálltáról vagy a kézbesítésről történő tudomásszerzést követő 15 napon belül az eljáró vagy eljárt közjegyzőnél. Ha a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellene, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül teheti meg ezt.
Kézbesítési kifogást azonban csak alapos indokkal érdemes benyújtani, ezért annak, aki nem a lakóhelyén él, érdemes rendszeresen megbizonyosodnia arról, hogy érkezett-e számára bármilyen hivatalos irat a lakóhelyére. A jövőben előforduló esetekre megoldás lehet az is, ha a címzett meghatalmazást ad valakinek (pl. szomszéd, rokon) a postai küldemények átvételére vagy a postán a küldemények átirányítását kéri arra a címére, amelyen ténylegesen tartózkodik.