Ugyanazokkal a jogokkal jár az élettársi kapcsolat, mint a házasság, és mi történik, ha véget ér a szerelem? Ki lehet tenni valakit a lakásból a szakítás után, és milyen feltételekkel követelhető tartásdíj? Hogyan döntsünk vagyonunk sorsáról? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ 8 kérdéses, „Mivel jár, ha véget ér az élettársi kapcsolat?”című kérdőívünkben, amelyet több mint 750 fő töltött ki. Mutatjuk az eredményeket.

Mit jelent az élettársi kapcsolat?

Sokak számára még mindig nem teljesen egyértelmű, mikor jön létre élettársi kapcsolat. A válaszadók több mint fele (53%) ugyanis nem tudta, hogy az élettársi kapcsolat feltétele, hogy a felek közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben éljenek együtt, és egyikük se legyen házas. A kitöltők 19,9%-a helytelenül úgy gondolta, hogy az élettársi kapcsolat létrejöttéhez legalább két évig, megszakítás nélkül kell együtt élni, további 25% pedig tévesen azt válaszolta, hogy csak anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozattal lesznek hivatalosan élettársak. A kitöltők 7%-a pedig tévesen azt gondolta, hogy a közös gyermektől válik élettársi kapcsolattá két ember viszonya.

Más szabályok vonatkoznak az élettársakra, mint a házasokra

Az élettársi kapcsolat ugyanolyan jogokat biztosít, mint a házasság?

Mindössze a válaszadók 46,9%-a tudta helyesen, hogy a magyar jog nem ismeri el házassággal egyenértékű intézménynek az élettársi kapcsolatot, ezért más szabályok vonatkoznak az élettársakra, mint a házasokra. Csak kevesen (3,5%)gondolták azt, hogyaz élettársak a házasokhoz hasonló jogokat élveznek, hiszen együtt élnek, a különbség mindössze annyi, hogy előbbiek nem mentek el az anyakönyvvezetőhöz szentesíteni azt. A kitöltők 36,8%-a viszont tévesen úgy vélte, ha két ember közjegyzőnél regisztráltatja élettársi kapcsolatát, akkor mindenben ugyanazok a jogok járnak neki, mintha házasok lennének, holott ez nem igaz.

Számít, ki mennyit adott bele

Szakítottunk az élettársammal 8 év együttélés után, de élettársi vagyonjogi szerződést nem kötöttünk. Milyen arányban tudunk megosztozni a vagyonunkon?

Ha elmúlik a szerelem, olykor az anyagiakon is nehezebb megegyezni, pedig a szabály egyszerű:a kitöltők mindössze 38,6%-a tudta, hogy szakítás után a vagyonszaporulatban való közreműködés arányában osztozkodnak az élettársak, azaz aszerint, hogy ki mennyit tett a kapcsolat alatt a közös kasszába, illetve például a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka is közreműködésnek minősül.

A válaszadók 41,2%-a ezzel ellentétben tévesen úgy gondolta, hogy ha a két fél hivatalosan bejegyeztette kapcsolatát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, akkor fele-fele alapon kell osztozkodniuk, mert a nyilatkozat megtételétől kezdve minden vagyon közösnek számít. További 16,4% válaszolta helytelenül, hogy mindenki elviheti, amit sajátjának gondol és a másik is hozzájárul, minden másról pedig a bíróság vagy a közjegyző dönt.

Arra is kíváncsiak voltunk, tudják-e a kitöltők, milyen módon osztozkodhatnak a felek, ha sok nem kötöttek élettársi vagyonjogi szerződést.

Az élettársammal szakítottunk, sok közös anyagi ügyünk volt, de nem volt vagyonjogi szerződésünk. Mit tehetünk, hogy tisztázzuk a vagyonunk sorsát?

A válaszadók több mint harmada (37,7%) helyesen azt gondolta, hogy ez esetben akár közjegyző előtti egyezségi eljárás keretében egyezhetnek meg a felek a vagyon felosztásáról, amely a bírósági döntéssel azonos hatályú lesz. A megkérdezettek 27,4%-a azonban úgy hitte, hogy először közjegyzőhöz kell fordulniuk, aki hivatalos nyilatkozatot állít ki a kapcsolat megszűnéséről, majd ezt követően dönthetnek, hogy megegyeznek vagy bírósághoz fordulnak. A válaszadók több mint negyede (26,5%) gondolta tévesen, hogy egyszerűen fele-fel alapon kell osztozniuk a vagyonon a szakítást követően.

Ki marad a lakásban?

Az élettársam a lakás tulajdonosa, amiben élünk. Semmilyen szerződést nem kötöttünk egymással, mint élettársak. Ha szakítunk, maradhatok a lakásban, amíg nem találok új albérletet?

A kvízt kitöltők több mint kétharmada (72,6%) jól tudta, hogy ha csak az élettársi kapcsolat a lakáshasználat jogcíme, akkor a nem tulajdonos fél a kapcsolat megszűnésével köteles elhagyni a lakást. A megkérdezettek 15%-a viszont tévesen azt válaszolta, hogy az érintett fél csak abban az esetben maradhat a lakásban, ha legalább két évig megszakítás nélkül ott élt.

Ám mi a helyzet akkor, közös gyermek is született az élettársi kapcsolatból?

Párom azzal fenyeget, ha szakítok vele, a közös kisgyermekünkkel együtt mennem kell a lakásából. Tényleg nincs jogom a lakásban maradni?

A felmérésben részt vevők 41,2%-a tudta, hogy a különválást követően a bíróság elrendelheti az egyik fél tulajdonában lévő osztott (de akár kizárólagos) használatát, ha az élettársi kapcsolat legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatukból származó kiskorú gyermek lakhatása érdekében ez a bíróság szerint indokolt. 27% azonban tévesen úgy gondolta, hogy amennyiben a kapcsolatot regisztrálták az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, akkor egyik félnek sincs joga kitennie a másikat a lakásból a bíróság e tárgyban hozott jogerős döntéséig. Mindössze 5% voksolt arra, hogy csak abban az esetben maradhat az érintett fél a lakásban, ha az élettársi kapcsolat több mint három évig fennállt. A válaszadók negyede szerint pedig mindenképpen el kell hagynia a lakást, ha csak szívességi lakáshasználó volt, holott ez nem feltétlenül van így.

Feltételekkel követelhető tartásdíj

Az élettársi kapcsolat felbontása nemcsak érzelmileg lehet megterhelő, hanem komoly anyagi következményei is lehetnek, különösen, ha az egyik fél kisgyermekkel marad egyedül és nem képes eltartani magát.

A párom szakított velem, és egyedül maradtam a két hónapos kisbabámmal, jelenleg nem tudom eltartani magunkat. Követelhetek magamnak tartásdíjat az ex-élettársamtól?

A válaszadók majdnem kétharmada(40,1%) tisztában van azzal, hogy ha az élettársi kapcsolat legalább egy évig fennállt, született közös gyermekük, valamint az érintett fél önhibáján kívül nem tudja eltartani magát, követelhető tartásdíj. A kitöltők egyharmada (24.8%) azonban úgy hitte, a kapcsolat végével egyik fél sem kötelezhető tartásdíj fizetésére, hiszen nem házasságban éltek. További 17%-a gondolta tévesen azt, hogy tartásdíj az életközösség megszűnésétől számítva korlátlan ideig követelhető. Ez nem így van, főszabály szerint tartásdíjat követelni legfeljebb az életközösség megszűnését követő egy évben lehet a volt élettárstól.

Érdemes töröltetni a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatot

Élettársi kapcsolatunkat évekkel ezelőtt bejegyezték az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY). Most, hogy megszűnt a kapcsolatunk, kell-e töröltetni a nyilatkozatot a nyilvántartásból?

A megkérdezettek mindössze egyharmada (33,7%) válaszolt helyesen, miszerint nem kötelező, de érdemes töröltetni az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló bejegyzést, mivel a nyilvántartásból törlés igazolja, hogy az élettársi kapcsolat megszűnt. A válaszadók 36,7%-a tévesen úgy gondolta, kötelező töröltetni az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló bejegyzést az ÉNYNY-ből, ugyanis addig nem hivatalos a különválás, ameddig ez nem történik meg. Tovább 14,1% vélekedett – szintén helytelenül – úgy, hogy a töröltetés hiányában még a bíróságon sem tudnák rendezni a felek vagyoni viszonyaikat. Valójában a törlés nem kötelező, ha nem történik meg, annak nincs külön joghatása, de érdemes elvégezni, mert ha nem tesszük meg, visszaélésekhez vezethet.