Titkos bankszámla, elfelejtett nyaraló, a fiók mélyén lapuló részvény – csak néhány példa, hogy mik szoktak kimaradni a hagyatéki leltárból. Érdemes nagyon alaposan felkutatni és összegyűjteni az elhunyt minden ingó és ingatlan vagyonát, mert ha a hagyatéki eljárás lezárása után bukkan fel egy újabb, feledésbe merült vagyonelem, akkor póthagyatéki eljárást kell indítani, ami azt jelenti, hogy ismét fel kell keresnünk a hatóságokat.

Egyszerűnek tűnt a hagyatéki eljárás egy kedves, idős asszony halála után. Férje már nem élt, egyetlen gyermeke örökölte a társasházi lakást és az ingóságokat. A hagyatéki eljárást lezárták. Fél évvel később, amikor az elhunyt lányát megválasztották közös képviselőnek a házban, és elkezdte rendezni a pénzügyeket, kiderült, hogy a ház bankszámlája valójában nem a házé, hanem az elhunyt nő nevén van. Azért, mert amikor bement a bankba, hogy számlát nyisson a társasháznak, azt ajánlották nekik, a saját nevére nyissa, mert az ingyenes. Ő így tett, és becsületesen kezelte a ház pénzét a saját számláján. A hagyatéki eljáráskor ezért a lánya nem is gondolt arra, hogy édesanyjának lehet egy másik számlája, így erre később póthagyatéki eljárást kellett indítania.

A közjegyzői gyakorlat szerint leginkább bankszámlák, garázsok, illetve kis vidéki telkek kerülnek elő késve az örökhagyó vagyonából, akár évekkel a halála után. Minden esetben póthagyatéki eljárást kell indítani az illetékes önkormányzatnál, azaz annál a hivatalnál, aki az alap hagyatéki ügyben elkészítette a hagyatéki leltárt.

Érdemes megelőzni ezt az időrabló és költséges procedúrát, és megpróbálni összegyűjteni az elhunyt teljes ingó és ingatlan vagyonát a hagyatéki tárgyalás előtt. Ez nem az önkormányzati hagyatéki leltárelőadó és nem is a közjegyző feladata, hanem a hozzátartozóké.

Azért érdemes gyorsan és alaposan felmérni, mi maradhatott az elhunyt után, mert az örökösökön is múlik, mennyi idő múlva juthatnak hozzá az örökségükhöz. Ha nem szeretnék, hogy a hagyatéki eljárás elhúzódjon, aktívan együtt kell működniük az önkormányzattal a hagyatéki leltár elkészítésében, majd később a közjegyzővel a hagyatéki tárgyalás során.

Össze kell gyűjteni az örökhagyó nevén lévő ingatlanokat (lakás, nyaraló, garázs, föld), valamint autót, traktort, hajót. Emellett nem szabad megfeledkezni a magtakarításokról, bank-, illetve értékpapírszámlákról. Azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak.

Érdemes szétnézni az elhunyt otthonában, áttanulmányozni az iratokat. Bankszámlakivonatok, szerződések, kötelező biztosításokról szóló csekkek segíthetnek abban, hogy minden vagyonelemre fény derüljön. Ha csak gyanújuk van az örökösöknek, például az elhunyt többször beszélt nekik egy számláról, ahol a megtakarításait gyűjtötte, de nem találják a nyomát, vagy egy felszólító levelet találnak egy vidéki szántó kényszerkaszálásáról, akkor ezt jelezzék a hagyatéki leltárt összeállító önkormányzati munkatársnak, még akkor is, ha nem tudják a pontos címet vagy helyrajzi számot.

Ha nem találják, melyik banknál tartotta megtakarításait az elhunyt, kérésükre a közjegyző meg tudja keresni akár az összes magyarországi pénzintézetet. Érdemes azonban az örökösöknek a lehető legjobban leszűkíteni a bankok listáját, mert addig, amíg nem válaszol az összes megkeresett pénzintézet, valószínűleg nem fogják megtartani a hagyatéki tárgyalást. A közjegyzők tapasztalata szerint pedig nem minden bank válasza érkezik be határidőre.

Ha mégsem sikerül minden vagyonelemet felkutatni, és valami a hagyatéki eljárás lezárása után kerül elő, akkor póthagyatéki eljárást kell kezdeményezni. A később megkerült vagyontárgy nem veszik el, nem száll automatikusan az államra, de csak a póthagyatéki eljárás lefolytatása után fognak hozzájutni az örökösök.