Más jár-e az örökségből az édesnek, mint a mostohának? A vér szerinti, vagy az örökbefogadó szülei után örökölhet-e az örökbefogadott gyermek? Számít-e az örökségnél, ha az apa nem vette nevére a gyermekét? Egyre gyakrabban merülnek fel ehhez hasonló kérdések, minthogy ma már évente körülbelül ezer gyermeket fogadnak örökbe, becslések szerint pedig mintegy félmillióan élnek úgynevezett „pecsvörk-családban”. Mutatjuk, melyek a legfontosabb szabályok!
„Egy saját gyermekük mellé engem örökbe fogadtak még csecsemő koromban a nevelőszüleim, de közben megismertem a vér szerinti szüleimet is. Ma már a nevelőszüleim és a vérszerintiek is idősek. Kitől örökölhetek én mint örökbefogadott gyermek?” – ehhez hasonló kérdések sokaságát kapjuk a közösségi oldalunkon, és az internetes fórumokon pedig egyre több ilyen ügyről lehet olvasni.
A fentebb vázolt esetben egyértelműek a szabályok, az örökbefogadással ugyanis az örökbe fogadott az örökbefogadó szülő vér szerinti gyerekének státuszába kerül. Az általános előírás szerint az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. Ha tehát az örökbefogadónak egy vér szerinti és egy örökbefogadott gyermeke van, akkor utána (végrendelet hiányában) ez a két gyermek az örökbefogadás fennállása alatt fejenként egyenlő arányban örököl, semmiféle különbség nincs a vér szerinti és az örökbefogadott gyermek jogállása között.
Mindez azt is jelenti, hogy az örökbefogadott nem örököl a vér szerinti szülei után, minthogy
az örökbefogadott és vérszerinti rokonai között az örökbefogadással megszűnik a törvényes öröklési kapcsolat. Egyetlen speciális eset van, amikor az örökbefogadott örökölhet a vér szerinti rokonai után is, akkor, ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt.
Öröklés az örökbefogadott gyermek után
Szintén kérdéseket vet fel, ha az örökbefogadott előbb hal meg, mint az örökbefogadók. Az örökbefogadott után leszármazó és házastárs hiányában elsősorban az örökbefogadó szülők, illetve azok rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. A vér szerinti rokonok öröklésére csak abban az esetben van lehetőség, ha az örökbefogadott után sem leszármazó, sem házastárs, sem az örökbefogadó, illetve az örökbefogadó rokonai nem örökölnek, és az örökbefogadás az örökbefogadott egyenesági felmenő rokona (vagy felmenő rokonának más leszármazója) vagy az örökbefogadott testvére által történt.
A nevelt gyermek nem örököl
Az úgynevezett pecsvörk-családokban (Patchwork vagy mozikacsaládnak nevezik az olyan családokat, melyet az egyik szülő és gyerekei alkotnak az új partnerrel, vagy házastárssal, akinek esetleg szintén van már gyermeke) sokszor felmerül az a kérdés is, hogy örökölhet-e a nevelt gyermek? Miután a törvények szerint a vér szerinti leszármazó és felmenő (esetleg oldalági rokon) lehet csak törvényes örökös, így a nevelt gyermek csak abban az esetben örökölhetne, ha az új partner, illetve házastárs örökbefogadná, vagy végintézkedésben rendelkezik a javára.
Amikor az apa nem ismeri el gyermekét
Ritkán ugyan, de előfordul olyan eset is, amikor az apa nem veszi a nevére a gyermekét és apasági nyilatkozatot sem tesz. Ebben az esetben, ha a gyermek bizonyítani tudja leszármazói mivoltát, akkor vér szerinti utódként részesül az elhalálozott apa örökségéből.
A fent említett példák is bizonyítják, hogy az öröklés tervezése fontos és szakértő bevonását igénylő kérdés. Számos olyan vonatkozása merülhet fel, amely a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg (pl. végrendelet és mellette lemondás az öröklésről), a jogi útvesztőben való kiigazodás legjobb módja pedig az ügyvéd vagy a közjegyző segítsége.
