Tudta, hogy hiába él együtt egy pár akár évtizedek óta, és hiába született közös gyermekük, ha nem házasok, automatikusan nem örökölnek a másik után, és közös vagyonuk sem keletkezik? És azt, hogy korántsem lesz minden közös a házasságkötés után? Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy teljesen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak a házastársakra és az élettársakra. Mutatjuk, mit érdemes tudnia, hogy ne érjék később kellemetlen meglepetések.
Egyre többen élnek élettársi kapcsolatban, a Központi Statisztikai Hivatal szerint minden tizedik magyar, azaz csaknem egymillió ember választotta ezt az együttélési formát. Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó vagyonjogi és öröklési szabályokkal. Azonban a házastársak sem mindig tudják, milyen vagyonjogi vonatkozása van a boldogító igen kimondásának. Gyakori tévhit például, hogy öt év házasság után a házasfelek minden vagyona közös lesz.
A házastársaknak sem közös mindenük
Azt szinte mindenki tudja, hogy a házasságkötést követően a házastársakra már más vagyonjogi szabályok vonatkoznak. Azzal viszont már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy nem minden lesz közös. Például a felek különvagyona marad az, amit a házasságkötésük előtt szereztek, de még az is, amit a házasság alatt örökölnek vagy ajándékba kapnak. Sőt, ha az egyikük eladja az esküvő előtt vásárolt autóját vagy lakását, és már házastársként annak az árából vesz egy másikat, az is ugyanúgy a különvagyona marad.
Közös vagyonnak számít főszabály szerint azonban minden olyan vagyontárgy, amelyet a pár a házasságkötésük után, akár együtt, akár külön szerez. Ezek attól függetlenül közösek, hogy melyikük milyen arányban járult hozzá a megszerzésükhöz, és főszabály szerint fele-fele arányban kell osztozkodniuk rajtuk, ha például válásra kerül sor. Az esküvő után vásárolt nyaraló tehát akkor is közös, ha azt kizárólag az egyikük fizette. Főszabály szerint közösek a bevételek is, sőt, még a tartozás is közös, hiába csak az egyikük vette fel a hitelt.
Házassági vagyonjogi szerződéssel azonban felülírhatják a törvényi szabályokat, és saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki. Nemcsak azt dönthetik el, hogy mi legyen a közös, és mi a különvagyonuk, hanem többek között elkülöníthetik a tartozásokat is. Ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett jövőbeli hitel terhétől. A házassági vagyonjogi szerződés csak akkor lesz érvényes, ha közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Továbbá minden esetben érdemes, hogy a szerződést közjegyzőnél bejegyeztessék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába, mert harmadik féllel, például egy hitelező bankkal szemben csak ebben az esetben hatályos.
Életben társ, de vagyonban nem
A házaspárokkal ellentétben az élettársak együttélésük ideje alatt is önálló vagyonszerzők maradnak, ezért ettől eltérő megegyezés, például élettársi vagyonjogi szerződés hiányában nem keletkezik közös vagyonuk. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.
Ha a pár hosszabb távon együtt marad, érdemes tisztázniuk a vagyoni viszonyaikat, így később biztosan nem fajul hosszas és kellemetlen pereskedéssé egy esetleges szakítás. Az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, amelyben tisztázhatják a felmerülő kérdéseket, hogy ki mit hozott a kapcsolatba, és szétválás esetén mire tart igényt. A szerződés ebben az esetben is csak akkor lesz érvényes, ha közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
Csak a házastárs örököl automatikusan
Jelentős a különbség az öröklésben is a házaspárok és az élettársak között. A törvényes öröklési rend szerint a házastársat a közösen lakott ingatlanon és a felszerelési, berendezési tárgyakon haszonélvezeti jog illeti meg, míg a tulajdonjog az elhunyt leszármazóira száll. Az özvegynek a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jár. Az élettársak azonban nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik az örökösök. Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy hiába éltek együtt évtizedekig, és hiába született közös gyermekük is, ettől még nem lesznek örökösei egymásnak. Ezért, ha az élettársak gondoskodni szeretnének a társukról haláluk esetére, érdemes végrendeletet készíteniük. A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy biztosan megfelel a formai és tartalmi követelményeknek, ezért nem lehet sikeresen megtámadni. Emellett biztosan előkerül a hagyatéki tárgyaláson, a közjegyző ugyanis az általa készített végrendelet tényét minden esetben bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.