Vajon minden bevétele közös a házastársaknak, még az év végi bónusz is? Hogyan osztozkodnak az élettársak 10 év együttélés után? Friss online felmérésünk szerint a magyarok jelentős része nincs tisztában a házastársakra és élettársakra vonatkozó vagyonjogi szabályokkal. A kitöltők alig több mint egyharmada tudta például, hogy vagyonjogi szerződésben bármilyen vagyoni kérdést tisztázni lehet, és csak a válaszadók fele volt tisztában azzal, hogy alapesetben a házastársaknak a bevételek mellett minden tartozásuk is közös. Sok a tévhit az élettársakra vonatkozóan is, csak minden harmadik kitöltő tudta, hogy az élettársaknak automatikusan sosem keletkezik közös vagyona. Mutatjuk az eredményeket.

1. Igaz az, hogy öt év házasság után mindene közös lesz a házastársaknak?

Helyes válasz: Nem, a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgyak automatikusan sosem lesznek a közös vagyon részei.

A kitöltők kétharmada helyesen tudta, hogy azok a vagyontárgyak, amelyekkel a házastársak már a házastársi vagyonközösség létrejötte előtt is rendelkeztek, automatikusan sosem lesznek a közös vagyon részei, de természetesen lehetőségük van ettől eltérően is rendelkezni házassági vagyonjogi szerződésben. 27 százalék ezzel szemben azt gondolta, hogy abban az esetben, ha a házaspár végig közös háztartásban él, akkor öt év után már minden vagyonuk közös lesz. 6 százalék szerint tíz év házasság után automatikusan közös lesz minden, az sem számít, hogy végig együtt éltek-e. Csak egy százalék gondolta azt, hogy valóban közös lesz minden vagyontárgy öt év házasság után, de kizárólag akkor, ha a párnak született közös gyereke.

Jó tudni ugyanakkor, hogy az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép (például egy hűtőszekrény vagy bútor), ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

2. A férjem hitelt vett fel, hogy beindítsa a vállalkozását. Rajtam is követelheti a bank a tartozást?

Helyes válasz: Igen, a házastársaknak (hacsak házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek) a tartozásaik is közösek.

Erre a kérdésre is csak a válaszadók alig több mint fele (56 százalék) válaszolt helyesen. A házaspároknak ugyanis alapesetben nemcsak minden bevétele, hanem minden tartozása is közös. Házassági vagyonjogi szerződésben azonban máshogy is rendelkezhetnek, ezzel megvédhetik a házastársukat például az egyikük vállalkozásának csődjétől vagy egy hitel visszafizetésének terhétől, így a másik különvagyonából már nem követelhető a tartozás. 24 százalék rosszul tudta, hogy a házastárson csak akkor lehet behajtani az adósságot, ha kezesként szerepel a hitelszerződésben. 17 százalék szerint egy vállalkozás esetében csak akkor követelheti a bank a tartozást a házastárstól, ha a cég alapításakor már legalább öt éve házasok, 3 százalék pedig rosszul tudta, hogy a házaspár tagjai egyáltalán nem felelnek egymás adósságaiért.

3. Az esküvőnk után nem sokkal örököltem egy lakást. Most válunk, tényleg a férjemet illeti a fele?

Helyes válasz: Nem, az örökölt és ajándékba kapott vagyontárgyak nem számítanak közös vagyonnak a házasságkötés után sem.

A válaszadók 69 százaléka tisztában volt vele, hogy a házassági vagyonközösség alatt örökölt és ajándékba kapott vagyontárgyak (például egy lakás vagy egy autó) sem lesznek a közös vagyon részei. Sokan (15 százalék) viszont úgy gondolták, hogy nincs semmilyen kivétel, minden, amit a felek a házasságkötés után szereznek, automatikusan közös lesz. 14 százalék (szintén rosszul) azt hitte, hogy az örökölt és ajándékba kapott vagyontárgyak is lehetnek közösek abban az esetben, ha a megszerzésükkör a pár már legalább öt éve házas. 2 százalék pedig rosszul tudta, hogy ezeknek a vagyontárgyaknak, ha a fele nem is, de az egyharmada mindenképp közös lesz.

4. Még mielőtt megismertem a menyasszonyomat, alapítottam egy céget, aminek egyedüli tulajdonosa vagyok. Az ebből származó bevétel közös lesz az esküvő után?

Helyes válasz: Igen, a házastársaknak minden bevételük közös, amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben nem rendelkeznek másképp.

A kitöltőknek alig több mint fele (54 százalék) tudta csak a helyes választ, miszerint alapesetben a házaspároknak minden bevételük közös, még a bónuszok és azok a bevételek is, amelyek különvagyonból, például az egyikük tulajdonában lévő lakás kiadásából származnak. Csaknem egyharmad (28 százalék) viszont tévesen azt gondolta, hogy ha a bevétel például a férj saját vállalkozásából származik, amit még az esküvő előtt alapított, akkor az csak őt illeti. 14 százalék rosszul tudta, hogy egy ilyen cég esetén csak akkor lenne közös a bevétel, ha mindkét fél a vállalkozásban dolgozik, 4 százalék pedig úgy vélte, a különvagyonból származó bevételek kizárólag egy közös gyermek születése után lesznek közösek.

5. Házassági vagyonjogi szerződést szeretnénk készíteni. Mit lehet egy ilyen szerződésben meghatározni?

Helyes válasz: Bármilyen vagyoni kérdést, akár azt is, hogy ki fizeti a rezsit és ki a lakbért.

A házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos kérdésre már csak 39 százalék válaszolt helyesen, miszerint egy ilyen szerződésben bármilyen vagyoni kérdést tisztázni lehet, még akár azt is, hogy ki fizeti a rezsit, és ki a lakbért. A házaspárok ezzel saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, és eltérhetnek a törvényi szabályozástól is, ami különösen hasznos lehet akkor, ha a pár egyik tagja saját vállalkozást működtet, amiből szeretné kihagyni a családi vagyont. Csaknem ugyanennyien (38 százalék) a házassági vagyonjogi szerződésről elterjedt tévhit alapján válaszoltak, és azt gondolták, hogy egy ilyen szerződés kizárólag arra szolgál, hogy még a házasság elején, békességben tisztázni lehessen, ki mire tart igényt válás esetén. 17 százalék helytelenül tudta, hogy csak az esküvő után szerzett vagyonról lehet nyilatkozni benne. 6 százalék pedig tévesen gondolta, hogy egyedül a hiteleket lehet elkülöníteni a szerződésben, és részben egy végrendelet szerepét is betöltheti.

6. Az élettársammal már tíz éve együtt élünk, közjegyzői okiratba is foglaltuk a kapcsolatunkat. Ha szétválunk, milyen arányban kell osztozkodnunk?

Helyes válasz: Élettársi vagyonjogi szerződés hiányában nem keletkezik közös vagyonuk csak azon az alapon, hogy egymással élettársi kapcsolatban éltek, a vagyonszaporulatból a szerzéshez való hozzájárulás arányában illeti meg őket a részesedés.

Sok a tévhit a magyarok körében az élettársak vagyoni viszonyaival kapcsolatban, a kvíz összes kérdése közül erre érkezett a legkevesebb helyes válasz. Csak a kitöltők egyharmada volt tisztában azzal, hogy az élettársaknak automatikusan nem keletkezik közös vagyona csak azért, mert párként egy háztartásban élnek. Nem számít, hogy mennyi ideig éltek együtt, és az sem, hogy született-e e közös gyermekük. Szétválás esetén pedig nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem csak annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulathoz hozzájárultak. Ha például az egyikük vesz egy új hűtőt, az végig csak az övé marad, míg a házaspárok fele-fele alapon osztozkodnak rajta, függetlenül attól, melyikük mennyit fizetett bele. 52 százalék tévesen azt gondolta, hogy amennyiben az élettársak közjegyző előtt nyilatkoztak arról, hogy valóban egy párt alkotnak, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mintha házastársak lennének. A közjegyző előtt tett nyilatkozat azonban nem ezt a célt szolgálja. 13 százalék abban a tévhitben él, hogy 10 év együttélés után mindenük közös lesz az élettársaknak, 2 százalék pedig úgy gondolja, ha közös gyermekük is született, akkor már 5 év után fele-fele alapon osztozkodnak mindenen szétválás esetén.

7. Számít a vagyoni viszonyok szempontjából, hogy meddig éltünk élettársi kapcsolatban az esküvő előtt?

Helyes válasz: Igen, ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg, akkor már az együttélés kezdetétől (és nem a házasságkötés időpontjától) érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer.

A válaszadóknak majdnem fele (45 százalék) rosszul gondolta, hogy egyáltalán nem számít a vagyoni viszonyok szempontjából, ha a házaspár az esküvő előtt már élettársként is együtt élt. 40 százalék tudta jól, hogy igenis számít, ugyanis, ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg, akkor már az együttélés kezdetétől (és nem a házasságkötés időpontjától) érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis visszamenőleg is keletkezhet közös vagyonuk. 15 százalék jól gondolta, hogy számít a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat, a válaszuk mégis rossz volt, mert szerintük csak abban az esetben, ha már az esküvő előtt született közös gyerekük.

8. Ön kötne házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést?

A kvíz utolsó kérdésében arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a magyarok a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződésről.  Csak 13 százalék válaszolta azt, hogy kötött már vagyonjogi szerződést, 19 százalék pedig csak akkor fog élni vele, ha lesz vagyona. 26 százalék válaszolta azt, hogy eddig még nem gondolt rá, de ezután fog, 42 százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek.