Ajándékot mindenki ad és kap, de vajon hányan ismerik az erre vonatkozó szabályokat? Ezt vizsgálta a közjegyzőtkeresek.hu ajándékozási kvíze. Tízből csupán egy kitöltő volt tisztában azzal, hogy a házastársaknak kötelező a nagyobb értékű ajándékokról jogász közreműködésével szerződést készíteniük. Csak minden ötödik kitöltő tudta jól, hogy amennyiben nem az ajándékozó hibájából bomlik fel a házasság, vissza lehet követelni a nászajándékot. Háromnegyedük azonban tisztában volt azzal, hogy nem minden esetben kell illetéket fizetni az ajándékok után. Mutatjuk az eredményeket.

Általában mi számít szokásos mértékű ajándéknak, amit illetékmentesen lehet adni?

Helyes válasz: A 150 ezer forintot meg nem haladó értékű ajándékok.

A kitöltők kevesebb mint fele (43 százalék) tudta, hogy a bírósági gyakorlat a 150 ezer forint alatti értékű ajándékokat általában szokásos értékű ajándékoknak tekinti. Ezekről nem kell és nem is szokás ajándékozási szerződést készíteni. 30 százalék tévesen gondolta, hogy az 50 ezer forint alatti ajándékok számítanak csak szokásos értékűnek. 16 százalék rosszul tudta, hogy a mindenkori minimálbérnél nagyobb értékű ajándékok már szokásost meghaladó mértékűek, 10 százalék szintén tévesen gondolta, hogy az ajándékozó egy havi kereseténél kisebb értékű ajándékok szokásos mértékűek.

Ha meglepem a feleségem egy új autóval, kell szerződést írnunk róla?

Helyes válasz: Kötelező közjegyző vagy ügyvéd segítségével szerződést készíteni.

A válaszadók mindössze 9 százaléka volt tisztában azzal, hogy bár a házastársaknak nem kell illetéket fizetniük az egymásnak adott ajándékok után, de kötelező jogász (közjegyző vagy ügyvéd) közreműködésével ajándékozási szerződést készíteniük, ha a szokásosnál nagyobb értékű ajándékról van szó. 45 százalék tévedett, miszerint csak ajánlott, de nem kötelező szerződést készíteni. 39 százalék rosszul tudta, hogy nem kell és nem is kötelező a dokumentum, 7 százalék szintén rosszul gondolta, hogy csak a 10 millió forintot meghaladó ajándékok esetén kell szerződést készíteniük a házastársaknak.

Vettem a testvéremnek egy szárítógépet, ilyenkor kell illetéket fizetni?

Helyes válasz: Testvérek, egyenes ági rokonok és házastársak esetén nem kell illetéket fizetni.

A kitöltők csaknem háromnegyede (73 százalék) jól tudta, hogy amennyiben testvérek, egyenes ági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő) vagy házastársak adnak ajándékot egymásnak, nem kell illetéket fizetniük. 13 százalék ezzel szemben úgy gondolta, hogy az 1 millió forintot meghaladó ajándékok után mindenkinek illetéket kell fizetnie, míg 4 százalék ezt a határt 3 millió forintra tette, ami szintén rossz válasz. 11 százalék gondolta tévesen, hogy leszármazók és házastársak között valóban nem kell illetéket fizetni, de a testvérek nem tartoznak ebbe a kivételbe.

Alapvetően vissza lehet követelni egy ajándékot?

Helyes válasz: A szokásos értékű ajándékot nem, a szokásosnál nagyobbakat bizonyos körülmények között igen.

A válaszadók 74 százaléka azzal is tisztában volt, hogy csak a szokásost meghaladó értékű ajándékok kapcsán van lehetőség bizonyos helyzetekben, főszabály szerint öt éven belül visszakövetelni azokat. Ilyen eset például, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben: fizikailag bántalmazza őt vagy házastársát, megpróbálja megölni vagy súlyosan megsérti a becsületét. Szintén vissza lehet követelni az ajándékot, ha utóbb az ajándékozó életkörülményei megváltoznak, és az a létfenntartása érdekében szükséges. De ebben az esetben csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását. 13 százalék tévesen gondolta, hogy ha már átadtak egy ajándékot, azt nem lehet visszakérni. 8 százalék szintén rosszul tudta, hogy a kisebb ajándékokat az átadást követő 6 hónapig, a nagyobbakat 2 évig lehet visszakövetelni. 5 százalék szerint pedig a kisebb ajándékokat az átadást követő 6 hónapig, a nagyobbakat 2 évig lehet visszakövetelni.

Vettem egy lakást a fiamnak, hogy a lakhatását biztosítsam az egyetemi tanulmányok ideje alatt. Muszáj ajándékozási szerződést készíteni róla?

Helyes válasz: Ingatlanok esetén kötelező az ajándékozási szerződést írásba foglalni.

59 százalék tudta jól, hogy ingatlanok esetén kötelező írásos ajándékozási szerződést készíteni, mert a földhivatal csak közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyezett magánokirat alapján jegyzi be az ingatlan tulajdonjogának változását. 24 százalék rosszul tudta, hogy egyenes ági rokonok között nem kötelező szerződést készíteni. 13 százalék tévesen hitte, hogy ebben az esetben csak akkor kötelező az ajándékozási szerződés, ha az ingatlant valamilyen feltétellel adták, míg 4 százalék szerint csak akkor fontos a dokumentum, ha a megajándékozott gyermek még kiskorú.

Elváltunk a feleségemmel, és az anyósom kéri vissza a nászajándékba kapott autót. Vissza kell adnom neki?

Helyes válasz: Ha nem az ajándékozó hibájából bomlik fel a házasság, visszakövetelhető a nászajándék.

Csak minden ötödik kitöltő (21 százalék) volt tisztában azzal, hogy egy átadott nászajándékot is vissza lehet követelni 5 éven belül akkor, ha nem az ajándékozó okozta a házasság felbomlását. A többség (41 százalék) rosszul tudta, hogy nászajándékot nem lehet visszakérni. 29 százalék azt jól tudta, hogy van lehetőség a nászajándék visszakövetelésére, de tévesen azt hitték, csak akkor, ha a pár az átadást követő 6 hónapon belül vált el. 9 százalék rosszul tudta, hogy csak a 10 millió forintot meghaladó értékű nászajándék kérhető vissza.

Meglepném az élettársam egy új konyhabútorral. Mekkora illetéket kell fizetni az ajándékok után?

Helyes válasz: Lakástulajdon ingyenes szerzése esetén 9 százalékot, más ajándékok után 18 százalékot.

A válaszadók 16 százaléka tudta csak, hogy az élettársak közötti ajándékozás nem illetékmentes. Ezért lakástulajdon ingyenes szerzése esetén az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell a megajándékozottnak az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetnie illetékként a NAV-nak. 70 százalékuk tévesen gondolta, hogy az egy háztartásban élő élettársaknak nem kell illetéket fizetniük az ajándékok után. 8 százalék pont fordítva tudta az arányokat, szerintük ingatlanok után 18 százalék, más ajándékok után 9 százalék az illeték, és 6 százalék szintén rosszul tudta, hogy mindig az ajándék értékének 10 százalékát kell illetékként megfizetni.