Elhibázott végtisztesség – hogyan rendelkezhetünk az eltemettetésünkről?

Elhibázott végtisztesség – hogyan rendelkezhetünk az eltemettetésünkről?

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Hogyan lehet, hogy nem érvényesül az elhunyt kívánsága? Megboldogult József vágya az volt, hogy hamvait a lehető legegyszerűbb módon, a helyi templom urnatemetőjében helyezzék el néhány kedves barátja körében, és ne kerüljön a nevén kívül semmi több a sírfalára. Rokonai mégis helyben szokásos módon, lovas kocsival szállították a koporsóját végig a vidéki kisvároson, a püspök hosszan méltatta érdemeit az összegyűlt tömeg előtt, a szarkofágra pedig kedvenc verséből került hosszú idézet. Ki és mit hibázott, hogy végül így alakult a temetés? Leginkább József, elmondjuk, hogy miért.

József igen precíz ember volt, temetése legapróbb részleteit már évekkel a halála előtt eltervezte. Mindezt leírta a végrendeletében, gondosan ügyelve, hogy az minden formai szabálynak megfeleljen. A dokumentumot letétbe helyezte egy közjegyzőnél, hogy biztosan előkerüljön halálát követően. Egyetlen dologra nem gondolt csak: hogy mire a rokonok megismerik majd a végrendelet tartalmát, addigra ő már szinte biztosan több hónapja a temetőben tért örök nyugovóra. A végrendeletet ugyanis többnyire a hagyatéki tárgyaláson szokták először megismerni az örökösök – főként akkor, ha azt letétbe helyezték, ahol nem férhettek hozzá a hozzátartozók. Így a rokonok minden jó szándékuk ellenére is csak hónapokkal később értesültek arról, mi lett volna szeretett Józsi bácsijuk egyik utolsó vágya.

Ez az eset jól példázza, melyek azok a halálunk kapcsán felmerülő kérdések, amelyeket nem érdemes végrendeletbe foglalni. Minden olyan dolog ebbe a körbe tartozik, amely nem a vagyonunkra vagy az örökösök személyére vonatkozik, és azonnali vagy gyors intézkedést követel meg a halálunkat követően. Ilyen lehet a temetkezés kérdése mellett például a bankszámlával kapcsolatos rendelkezés: haláleseti kedvezményezettet még életünkben megjelölhetünk közvetlenül a pénzintézeteknél, a végrendeletben azonban már csak az örökösök személyét határozhatjuk meg. Öröklés esetében pedig a hagyatéki eljárás lezárásáig senki nem fog tudni hozzáférni a bankszámlánkhoz, még a legközelebbi hozzátartozóink sem.

Végrendelkezés során az örökhagyó halála esetére, legfőképp vagyonáról, ingatlanokról és ingó dolgokról rendelkezhet szabadon. Végrendeletet írni azonban nem annyira egyszerű, mert egy sor tartalmi és formai kritériumnak kell megfelelnie, hogy később érvényesnek fogadják el a hagyatéki eljárás során. József eseténél sokkal komolyabb gondok is akadhatnak a házilag szerkesztett végrendelettel – például az, hogy megtámadják az öröklésből kizárt, vagy az örökrészükkel nem elégedett örökösök.

Amennyiben valaki a közjegyzőnél helyez letétbe végrendeletet, akkor a közjegyző nem vizsgálhatja a dokumentum tartalmát. Ezért érdemes a végrendelet elkészítéséhez – nemcsak letétbe vételéhez – öröklési jogban jártas ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérni.

A közjegyző ilyenkor tájékoztatást ad a végrendelkezés részleteiről, így elkerülhetők a későbbi félreértések. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a közjegyző az általa készített okirat tényét, fellelhetőségét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A közjegyzőnél készített végrendelet tehát garanciát jelent a dokumentum biztos előkerülésére, és a végrendelkező akaratának feltétlen érvényesülésére.