Házasodik és céget alapít? Sok pénzt bukhat, ha erre nem gondol!

Házasodik és céget alapít? Sok pénzt bukhat, ha erre nem gondol!

Kell-e fizetnünk a házastársunk céges adósságai után? Közös lesz-e a tévé, amit az élettársunk vásárolt? Hogyan gondoskodhatunk halálunk esetére az élettársunkról? Legtöbbünknek csak halvány fogalma van arról, mi lesz a vagyonunkkal, a cégünkkel, a házunkkal, ha megházasodunk, családot alapítunk, elválunk, megöregszünk vagy váratlanul meghalunk. Pedig az életünkben bekövetkező fontos változások nemcsak a hétköznapjainkra, hanem a vagyoni helyzetünkre is jelentős hatást gyakorolhatnak. Sok pénzt, időt és energiát takaríthatnánk meg, ha családi életünk, konfliktusaink egyengetése mellett vagyonunk tudatos tervezésére is gondot fordítanánk.

Nemcsak a jogainkkal nem vagyunk tisztában, hanem azokkal a lehetőségekkel sem, amelyek megoldást nyújthatnának egy-egy élethelyzetben. Érdemes és bizony anyagilag is megéri közjegyzőhöz fordulni és segítséget kérni az alábbi tipikus élethelyzeteket érintő családi vagyontervezési kérdésekben.

Családalapítás

Magyarországon még mindig gyanakodva néznek azokra, akik házasságkötésük előtt szerződésben tisztázzák vagyoni viszonyaikat. Jó lenne, ha végre megértenénk: a házassági vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanság, hanem sokkal inkább a gondoskodás jele. Számos élethelyzet adódhat ugyanis, amelyben csak egy ilyen szerződés biztosíthatja, hogy a társunk vagyona ne kerüljön veszélybe. Például, ha az egyik házasfél hitelt vesz fel, de valamiért nem tudja fizetni, akkor egy megfelelő házassági vagyonjogi szerződés megmentheti a másik vagyonát.

Élettársak esetében még fontosabb, hogy legyen élettársi vagyonjogi szerződésük, mert az élettársi kapcsolatot a magyar jog nem ismeri el a házassággal egyenértékűnek, ők a jogszabályok szerint végig külön vagyonszerzők maradnak együttélésük során.  Bár egy kapcsolat elején valószínűtlennek tűnik, hogy egyszer majd arról fognak vitatkozni a szerelmesek, hogy kié legyen a közösen vásárolt hűtőszekrény, a perpatvar megelőzésének legbiztosabb módja, ha akkor kötik meg az élettársi vagyonjogi szerződést, amikor még szeretetben és egyetértésben tudják szabályozni a tulajdoni viszonyaikat.

Fontos, hogy a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződést be kell jegyeztetni a közjegyzők által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába ahhoz, hogy harmadik személyekkel (például hitelezőkkel) szemben hatályos legyen. Bejegyzés hiányában azt kell majd bizonyítani, hogy a harmadik személy tudott a szerződésről, vagy arról tudnia kellett, ami jóval nehezebb feladat.

Ha nem első házasságról van szó, szintén fontos lehet elkülöníteni, hogy mi illeti meg az házasfeleket, és mi az, amit valamelyikük különvagyonába utalnának, hogy később – például öröklés esetén – ne legyen ebből vita az új feleség és az előző házasságból származó gyermekek között. E tárgyban is megállapodhatnak egymással a házasfelek.

Vállalkozás

Kevesen gondolnak rá, de tény, hogy akár a családi vagyon is veszélybe kerülhet, ha anyagi nehézségek, netán csődközeli állapot merül fel az egyik házastárs vállalkozásában. Ezért ha az egyikük vállalkozásba kezd, szintén célszerű lehet erre irányuló megállapodásban elkülöníteni a házastársak vagyonát, hogy például egy csőd esetén egyszerűbben megmenthessék a családi vagyont a cég adósságainak terhétől.

Házassági vagyonjogi szerződésben pedig rögzíthetik, ha a törvénytől eltérően nem fele-fele alapon osztoznának a közösen szerzett vagyonukon, hanem saját elképzeléseik szerint rendeznék az egymás közötti vagyoni viszonyokat. Jó tudni, hogy eltérő rendelkezés híján az egyik házasfél által tulajdonolt cég bevételei – például az év végi osztalék – függetlenül a cég alapításának időpontjától, a házasságkötést követően közös vagyonnak tekintendők.

Más a helyzet a frigy után a férj által alapított kft.-vel, amely egyéb rendelkezés híján közös vagyon lesz, de a házasság fennállása alatt a feleség nem gyakorolhatja jogait, azaz nem szólhat bele a cég működésébe (hacsak erre nincs feljogosítva).

Családi vállalkozások esetében emellett lényeges lehet az időzített, előre eltervezett vagyonátörökítés is, mert komoly problémák merülhetnek fel a cég jövőjével kapcsolatban a tulajdonos halálakor, ha nincs tisztázva, hogy ki kövesse őt a vezetői székben. Ezért érdemes időben átgondolni, mi legyen a vállalkozás sorsa, például végrendeletbe foglalni, hogy kié legyen a halálunk után a vállalkozás. Ha az örökhagyó nem bízik abban, hogy utódai képesek lesznek továbbvinni a családi vállalkozást, vagy attól tart, hogy elherdálják majd a vagyont, többféle megoldás közül választhat.

Úgy is gondoskodhat hátrahagyottakról, hogy vagyonából még az életében odaadja az úgynevezett kötelesrészt (az örökségnek azt a részét, ami a törvény szerint az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének mindenképpen jár), vagy az örökrészeket, amiért cserébe azok egy vele kötött szerződésben lemondanak arról, hogy örököljenek. Az is megoldás lehet, ha az örökhagyó a vállalkozás fennmaradása érdekében inkább eladja a céget, és szeretteinek a vételárat hagyja örökül.

Válás

Ha a házastársak válás – vagy az élettársak szakítás – esetén szeretnék elkerülni a hosszas bírósági procedúrát, illetve nem kívánják kiteregetni a család belső vagyoni viszonyait, jobban teszik, ha a vagyon sorsáról előzetesen, már a kapcsolatuk alatt megegyeznek. A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződésben a felek bármilyen megállapodást rögzíthetnek, amit a törvény nem tilt, például dönthetnek úgy a házastársak, hogy nem fele-fele alapon, hanem más arányban osztoznak a közös vagyonon. De akár arról is megállapodhatnak egymással, hogy a vagyontárgyaik közül melyek tartozzanak közös, illetve különvagyonba.

Az élettársaknak lehetőségük van arra, hogy szétváláskor közjegyző előtti egyezségben rendezzék egyes vagyoni kérdéseiket. Az egyezség a bíróság döntésével azonos hatályú lesz, így megelőzhetik a későbbi jogvitákat.

Válás után egyre többen kötnek újabb házasságot, ami például az öröklés kapcsán is könnyen vezethet perpatvarokhoz. A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződéssel azt is egyértelművé tehetjük, hogy mi számít az örökhagyó különvagyonának, amelyre igényt tarthatnak az örökösei, és mi az, ami a feleség vagy élettárs különvagyona, így nem képezi a hagyaték részét. A szerződés így tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt társa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a kapcsolat.