Kötelező a kötelesrész, vagy le is mondhatok róla?

Kötelező a kötelesrész, vagy le is mondhatok róla?

Mit tehet az, aki jogosult lenne kötelesrészre egy hagyatékból, azonban nem tart erre igényt? Például azért, mert jómódú, míg a rokonai kevésbé, és ezzel is segíteni akarja őket. Lemondhat a kötelesrészről? Visszautasíthatja azt? Jogosult lesz helyette más a kötelesrészre?

Ha egy örökhagyó úgy dönt, hogy vagyonát nem a törvényes örökösére hagyja, egy végrendeletben akárki másra, például egy szegény rokonra hagyhatja a vagyonát. A törvényes örökös azonban ilyenkor is jogosult a kötelesrészre, amely az egyharmada annak az értéknek, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolnak a hagyatéki eljárásban.

A kötelesrészre jogosult azonban dönthet úgy, hogy erre a kötelesrészre sem tart igényt. Ha az örökhagyó még életben van, lemondhat erről, ha már elhunyt, akkor visszautasíthatja azt.

Érdemes tudni, hogy a jog a végintézkedés és a hagyatéki eljárás során mást ért lemondás és mást visszautasítás alatt. Egy örökségről, annak egy részéről, illetve a kötelesrészről lemondani csak az örökhagyó életében lehet. Ezzel szemben az örökséget, illetve a kötelesrészt visszautasítani csak az örökhagyó halála után lehet, és nem lehet feltételekhez kötni.

Szerződni kell a lemondásról

Ha valaki lemond a kötelesrészről, azt az örökhagyóval kötött szerződésben teheti meg. A döntés az örökös leszármazóira nem hat ki, azaz ők a helyére léphetnek. Azonban a szerződésben ettől is el lehet térni, ha az örökhagyó és az örökös erre is külön kitér. A lemondást később vissza lehet vonni, vagy a szerződést lehet módosítani, de csak akkor, ha ez a két fél közös akarata.

Azt is érdemes tudni, hogy lemondani az örökség egyes részeiről is lehet, de aki az egész örökségéről lemond, az ezzel lemond a kötelesrészről is. Ha viszont a kötelesrészről mond le, akkor a más öröklési jogcímeiről nem.

Csak a kötelesrészről ritkán mondanak le a törvényes örökösök, általában a teljes örökségre vonatkozóan döntenek így. Ez gyakran olyan házastársak között fordul elő, akik második házasságot kötöttek, és előző kapcsolatukból már vannak saját gyermekeik. Ebben az esetben egy ilyen szerződés megkönnyíti a gyermekek dolgát, ha öröklésre kerül a sor: mindenki örököl saját szülője után, a házastársak pedig egymás után nem örökölnek, így nem kell az özvegyi joggal bajlódni. Ugyanúgy előfordul, hogy az egyik örökös lemond testvérei javára az örökségről, mert neki már sokat segítettek a szülők, vagy mert tehetős, nincs szüksége a vagyonra, és kedvezni szeretne testvéreinek.

Örökséget csak egyben lehet visszautasítani

Visszautasítani az örökhagyó halála után lehet a kötelesrészt, ahogy az egész örökséget is. Aki visszautasítja az örökséget, nem nevezhet meg maga helyett mást örökösnek, mert a visszautasítással kizárja magát az örökösödési rendből. Az örökség visszautasításánál nem lehet egyes vagyontárgyak örökléséről külön dönteni, az örökség csak teljes egészében utasítható vissza. (Egy kivétel van: a mezőgazdasági termelés céljára szolgáló föld, állatállomány és munkagépek megöröklése külön is visszautasítható.)

Az örökség, beleértve a kötelesrész visszautasításánál hasonló indoka lehet a törvényes örökösnek, mint a lemondásnál: például neki nincs szüksége arra a pénzre, ami járna neki, míg a végrendeleti örökösnek igen.

Az örökséget ugyanakkor gyakran azért utasítják vissza az örökösök, mert az örökhagyónak adóssága van, és nem akarják azt ők visszafizetni. Ez érthető, ugyanakkor fontos tudni, hogy legfeljebb az örökölt vagyon összegével azonos adósságért felel az örökös, a saját vagyonával nem, azaz senki sem „bukhat” az örökségen. Ugyanez igaz a kötelesrészre is, aki arra jogosult, attól sem kérhetnek többet a hitelezők.

A tapasztalatok szerint az adósságról tudomást szerezve sokan azonnal visszautasítják az örökséget, ahelyett, hogy először megfelelően összehasonlítanák a vagyont és az adósságot, vagy megpróbálnának egyezkedni a hitelezőkkel.

Ez már csak azért is fontos, mert ilyen esetben a visszautasítással gyakran még zavarosabb helyzet állhat elő. Ha törvényes öröklési rend érvényesül, az örökség a sorban következő törvényes öröklési rend szerinti örökösre, alapesetben az örökséget visszautasító gyerekére száll tovább. Ha azonban a gyermek még kiskorú, akkor csak a gyámhivatal hozzájárulásával utasíthat vissza örökséget, ami hosszadalmas jogi procedúrát jelenthet a családnak.

 

További információ a témában:

https://kozjegyzotkeresek.hu/blog/lemondas-az-oroklesrol

https://kozjegyzotkeresek.hu/blog/orokseg-visszautasitasa