Mit kell tennie annak, aki magyarországi vagyontárgyak mellett például a francia Riviérán is örökölt egy nyaralót vagy egy osztrák bankszámlát? Melyik hatóságot kell felkeresnie az örökösnek? Egyre többeket érintenek e kérdések, hiszen a hagyatékok harmadában-negyedében található külföldi ingóság vagy ingatlan. Kevesen tudják, hogy az Európai Öröklési Rendeletnek köszönhetően az EU-n belül örökölt vagyontárgyak miatt nem kell külföldre utazni, azokat Magyarországon, magyar közjegyző is átadhatja.  

Ugrásszerűen emelkedett az elmúlt években az olyan hagyatéki eljárások aránya, ahol külföldi vagyonelemek is szerepelnek az elhunyt hagyatékában. A tendencia nem meglepő, hiszen egyre többen dolgoznak külföldön és nyitnak emiatt ott bankszámlát, vásárolnak autót vagy lakást. Jogosan merül fel a kérdés: mi lesz a külföldi vagyonelemek sorsa, hogyan juthatnak hozzá az örökösök? A folyamat korántsem annyira bonyolult, mint amilyennek első látásra tűnik, feltéve, hogy az elhunyt szokásos tartózkodási helye Magyarországon volt. De mit jelent a szokásos tartózkodási hely, mi van azokkal, akik ingáznak külföldi munkahelyük és állandó lakóhelyük közt?

Hol lakik az ingázó kamionos?

Vegyünk egy példát: tegyük fel, hogy a Sopronban lakó János egy osztrák fuvarozó cégnek dolgozik, és hetente jár haza otthonába. Az így félretett pénzéből a Francia Riviérán vásárol egy nyaralót, ahol a nyugdíjazását követően akarja majd tölteni napjait. A számításait azonban keresztülhúzza egy közúti baleset, amelynek ő is áldozata lesz. Gyermekei aggodalommal néznek a hagyatéki tárgyalás elébe és nem tudják, mi lesz a külföldi ingatlannal. Kérdéses számukra továbbá az is, hogy fél Európát be kell-e utazniuk, mivel édesapjuk Franciaországban vásárolt ingatlanára vonatkozóan nem tudják, melyik ország hatóságai fognak eljárni.

A határokon átnyúló öröklési ügyek egyszerűsítése érdekében alkotta meg az Európai Unió az úgynevezett Európai Öröklési Rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen eljárás keretében rendezzék a több uniós országban fellelhető hagyaték sorsát. Ha az elhunyt utolsó szokásos tartózkodási helye belföldön van, akkor magyar közjegyző, magyar jogszabályok alkalmazásával folytatja le a hagyatéki eljárást. Persze az is előfordulhat, hogy ha egy magyar állampolgár hosszú évekig Ausztriában él és dolgozik, akkor bizony ott van az utolsó szokásos tartózkodási helye. Ebben az esetben az osztrák bíróság előtt kerül sor a hagyatéki eljárás lefolytatására, és annak során az osztrák jogszabályokat alkalmazzák. Az osztrák bíróság pedig határozatával az örökhagyónak a Magyarországon fellelhető vagyontárgyait – például itt található ingatlanát vagy bankszámláját – is átadhatja az örökösöknek.

Állandó lakcím=szokásos tartózkodási hely?

A határokon átnyúló öröklési ügyeknél nem az örökhagyó állampolgársága határozza meg az eljáró hatóságot és az alkalmazandó jogot, hanem egyedül az számít, hogy halálakor hol volt a szokásos tartózkodási helye. Önmagában azonban az a körülmény, hogy az örökhagyó egy adott országban bejelentett, hatóságilag nyilvántartott lakcímmel rendelkezett, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a hely tekintendő a szokásos tartózkodási helyének. Ilyenkor ugyanis figyelembe kell venni minden körülményt: például hogy milyen célból és mennyi időt töltött el az érintet tagállamban, vagy hol rendelkezett szorosabb emberi-családi kapcsolatokkal.

Ha visszatekintünk János, a kamionos esetére, akkor könnyen megállapítható, hogy mivel az örökhagyó Sopronban élt (külföldön csak dolgozott), ezért Magyarországon volt a szokásos tartózkodási helye.

Az Európai Öröklési Rendelet lényege, hogy az örökhagyó teljes vagyona egységként kezelendő, vagyis nem számít, hogy a nyaraló a Francia Riviérán helyezkedik el, attól az még a hagyaték részét képezi, és a közjegyző azt is a magyar eljárás keretében adja át, a hazai jogszabályoknak megfelelően.

Az európai öröklési bizonyítvánnyal mehetünk külföldre

Ebben az esetben a magyar közjegyzőtől az örökös kérheti az úgynevezett európai öröklési bizonyítvány kiállítását. Ez egy olyan közokirat, amelyet egységes forma szerint bocsátanak ki, és az a többi uniós tagállamban – kivéve az Egyesült Királyságot, Dániát és Írországot –alkalmas lesz külön eljárás nélkül az abban feltüntetett személy örökösi mivoltának (vagy a hagyatékkal kapcsolatos egyéb jogainak) közhiteles igazolására.

Az Európai Öröklési Rendelet alól az uniós országok közül egyedül az Egyesült Királyság, Dánia és Írország jelentenek kivételt, ők nem kötelesek elfogadni a fent említett európai öröklési bizonyítványt. A brit szigetország esete azért is különösen fontos, mert az elmúlt években rövidebb-hosszabb ideig külföldön élt honfitársaink többsége Angliát választotta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a brit szigetországokban örökölt vagyontárgy(ak)hoz nehezebben lehetne hozzájutni, mint a többi EU-s tagállamban, Magyarország ugyanis több állammal az öröklési ügyekre kiterjedően kétoldalú jogsegélyszerződéseket kötött.

A bonyodalmakat meg is lehet előzni

Aki előre gondoskodni kíván vagyonának sorsáról, és végrendeletet készít, akkor az Európai Öröklési Rendelet értelmében abba belefoglalhat egy olyan rendelkezést, miszerint kiköti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását vagyonának öröklésére. Ilyen esetben nem az utolsó szokásos tartózkodási helye szerinti, hanem az általa megjelölt – tehát az állampolgársága szerinti – állam jogát fogják alkalmazni. Ha netán két vagy több állampolgársága is van, akkor bármelyik állampolgársága szerinti állam jogát választhatja.