Közös lesz-e minden vagyonunk azzal, ha kimondjuk a holtomiglan holtáiglant? Kié lesz az autó, amit a feleség kapott a bácsikájától nászajándékba, vagy a festmény, amit a férj kapott a nagypapától örökségként? Lehet-e a különvagyonból közöset csinálni vagy a közöset elkülöníteni? Szabályozhatjuk-e a vagyoni viszonyainkat másképp, mint ahogy azt a törvény előírja? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a házassági vagyonjogról.

1. Csak a házasságkötés után szerzett bevétel a közös vagyon

Sokakban tévesen él az a kép, hogy a házasság előtt vásárolt autó, lakás vagy egyéb vagyontárgy bizonyos idő elteltével – például 10 év – közössé válik. Mások azt gondolják, hogy a frigy előtti szerzemények egy házassági vagyonjogi szerződés megkötésével akár közös tulajdonná válhatnak. Azonban az igazság az, hogy a házasságkötés előtt szerzett bevételek főszabály szerint különvagyonnak, míg az utána szerzettek közös vagyonnak minősülnek. Persze ha a felek ettől eltérő módon szeretnének rendelkezni – például külön kasszán maradnának – egyszerűen megtehetik: ebben az esetben házassági vagyonjogi szerződést kell kötniük (lásd 4. pont).

2. Az adósságok is közösek, nem csak a bevételek

Kevesen tudják, hogy a házasságkötés után nemcsak a bevételek, hanem az adósságok is közösek lesznek. Ezt azért érdemes észbe vésni, mert mindkét fél bajba kerülhet akkor, ha például az egyikük vállalkozása csődbe megy, de nem készült közöttük házassági vagyonjogi szerződés, amelyben rögzítették volna, hogy az adott cég vagy a céges tevékenység során felvett hitel melyikük különvagyonának minősül. Ebben az esetben ugyanis a másik házastárstól is követelhető az adósság visszafizetése.

3. Az örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy a házasság ideje alatt is különvagyonnak minősül

Felmerül a kérdés, hogy az egyik fél által ajándékba kapott nyaraló, autó vagy lakás közös lesz-e, ha a házasságkötés után szerzett bevételek közösek. Az emberek jelentős része nincs tisztában azzal, hogy a házasságkötés után sem lesz minden közös vagyon, így például az egyik fél által örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy a házasság ideje alatt is különvagyonnak minősül.

4. Eltérhetünk a törvényes vagyonjogi rendszertől

A házassági vagyonjogi szerződésben a feleknek arra is van lehetőségük, hogy eltérjenek a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól, meghatározhatják, mely vagyontárgyak és bevételek kerüljenek a közös, illetve a különvagyonukba. Tipikusan ingatlanok, autók, értékpapírok, bankszámlák, üzletrészek kerülnek a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan egészen aprólékosan szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Egyesek azt is kikötik, melyik fél fizeti majd az internet-előfizetést, vagy kit terhel az egyik házastárs által felvett diákhitel visszafizetése.

A szerződés emellett azt is befolyásolhatja, hogy mi kerül majd a házasfelek hagyatékába, így az öröklésre is kihathat. A házassági vagyonjogi szerződéssel ugyanis egyértelművé tehetjük, hogy mi minősül az örökhagyó különvagyonának, és hogy mely részre jelenthet be házastársi vagyonközösségi igényt a túlélő házastárs. Fontos szerepe lehet ennek például második vagy többedik házasság esetén, főként, ha több kapcsolatból is születtek gyermekek. A szerződés tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt társának és a korábbi házasságból származó gyerekeknek békés maradjon a kapcsolata.

4+1 Akár a házasság ideje alatt is köthetünk házassági vagyonjogi szerződést

A házassági vagyonjogi szerződés kizárólag akkor érvényes, ha azt közjegyző vagy ügyvéd készíti el; arra vonatkozóan azonban nincs megkötés, hogy az mikor köthetik meg a felek. Akár az esküvő előtt, a jegyesség idején, de később, a házasság fennállása alatt is bármikor van rá lehetőség, sőt bármikor módosítható, ha a házastársak másképp szeretnének rendelkezni.