A legtöbb cég év elején köt új bérleti szerződést, a koronavírus miatt ráadásul sokan kisebb irodába kényszerülnek, vagy éppen nagyobb raktárhelyiséget keresnek. Nem mindegy, hogy hol és milyen szerződést kötünk, de akár utólag is biztosíthatjuk, hogy ne kelljen évekig pereskednünk, ha a partnerünk nem teljesíti a megállapodást.

Minden bérbeadó rémálma, ha a bérlője nem fizeti a bérleti díjat vagy a közüzemi számlákat, nem hajlandó megtéríteni az okozott kárt, vagy nem költözik ki, miután megszűnt a bérleti szerződés. Ilyenkor értelemszerű a szerződésre hivatkozni, de nagyon nem mindegy, hogy a felek milyen szerződést kötöttek. Némileg eltérő szabályok vonatkoznak a lakáscélú és a nem lakáscélú ingatlanok bérlésére. A nem lakás céljára (hanem például irodai és kereskedelmi célra) szolgáló ingatlanoknál a bérbeadó és a bérlő jogait, kötelezettségeit elsősorban az határozza meg, amiben a felek megállapodtak, ebben az esetben szabadon alakíthatják a szerződéses feltételeket. Míg egy lakásbérlet esetében is fontos a felek megállapodásának tartalma, viszont a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok több szociális jellegű szempontot vesznek figyelembe.

A házilag szerkesztett, gyakran hiányos bérleti szerződések sok bosszúságot okozhatnak, ugyanis nincs rá garancia, hogy a benne foglaltak teljesülni fognak. A vitáknak így gyakran elhúzódó pereskedés a vége, mert a tulajdonos bírósági határozat nélkül nem tudja érvényesíteni az akaratát, például behajtani az elmaradt bérleti díjat, kiköltözésre bírni a bérlőt vagy kifizettetni az irodában összetört szekrényt.

Többféleképpen is biztosíthatjuk azonban, hogy a szerződésben foglaltak teljesüljenek, az egyik, ha közjegyzőt kérünk meg a bérleti szerződés elkészítésére. Így a dokumentumból biztosan nem marad ki semmilyen fontos részlet, a közjegyző által készített szerződés ráadásul közokiratnak minősül, és annak alapján, ha nem teljesítik a vállalt feltételeket, közvetlenül is végrehajtás indítható. Vagyis, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, elmarad a rezsi- és közüzemi költségekkel, vagy a szerződés megszűnését követően nem hajlandó kiköltözni, nem kell bírósághoz fordulnunk és hosszan pereskednünk. Elég, ha felkeressük az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki kérelmünkre elindítja a végrehajtást. A jogszerű szerződés a bérlőt is védi, ugyanis a bérbeadó nem követelhet tőle a rögzítettnél magasabb bérleti díjat, illetve azt nem követelheti idő előtt, és nem rakhatja ki indokolatlanul az ingatlanból.

Mit tegyek, ha már megkötöttem a szerződést?

Akkor is érdemes közjegyzőhöz fordulni, ha bérbeadóként már van bérleti szerződésünk vagy nem szeretnénk közjegyző előtt szerződni, ugyanis kérhetjük a bérlőt, hogy tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Ebben a bérlő közjegyző előtt vállalja, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségét (például, hogy pontosan fizeti a bérleti díjat, a szerződés megszűnése után kiköltözik) maradéktalanul teljesíti. A közjegyző a nyilatkozatot közjegyzői okiratba foglalja, így a bérlőn késedelme esetén azonnal behajtható a tartozás, és hosszas bírósági eljárás nélkül is kiköltöztethető, ha megszűnt a bérleti szerződés.

Mire van hozzá szükség?

Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozathoz a nyilatkozó személyazonosságát igazoló dokumentumra, amely aláírását és fényképét tartalmazza (személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél), lakcímkártyájára, valamint arra az aláírt, eredeti magánokiratra (például a bérleti szerződésre) van szükség, ami alapján a nyilatkozó az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot teszi. Cégek esetében a cégkivonat lekérdezéséhez a cégjegyzékszámot vagy az adószámot is kéri a közjegyző.