Az elmúlt évek ingatlanvásárlási láza ellenére még mindig sokan nem tudják, hogy mi a különbség az előleg és a foglaló között, és hogy miért fontos megnézni az ingatlan tulajdoni lapját, mielőtt egy fillért is kifizetnénk érte.
Az elmúlt évek ingatlanvásárlási láza ellenére még mindig sokan nem tudják, hogy mi a különbség az előleg és a foglaló között, és hogy miért fontos megnézni az ingatlan tulajdoni lapját, mielőtt egy fillért is kifizetnénk érte. A közjegyzőtkeresek.hu márciusi ingatlanvásárlási kvízét több mint hétszázan töltötték ki, a válaszadóknak csupán egynegyede volt tisztában azzal, hogy a foglalóval szemben az előleg visszajár akkor is, ha a vevő visszalép vásárlási szándékától. Azt viszont a kitöltők háromnegyede jól tudta, hogy a foglaló kétszerese jár vissza, ha a kifizetését követően az eladó úgy dönt, mégsem adja el az ingatlant. Mutatjuk az eredményeket.
1. Hárommillió forint foglalót tettem le álmaim lakására, és csak ezután derült ki, hogy a tulajdonos édesanyjának haszonélvezeti joga van az ingatlanon, amiről nem akar lemondani. Visszakövetelhetem a pénzt?
Helyes válasz: Nem, ugyanis az adásvétel nem hiúsult meg és a vevő felelőssége, hogy ellenőrizze az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót.
Csak a válaszadók 24 százaléka volt tisztában a helyes válasszal, hogy egy ingatlan lefoglalózása előtt nagyon fontos ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait. A legtöbben (42 százalék) tévesen úgy gondolták, hogy ebben az esetben az eladónak a foglaló kétszeresét kell visszafizetnie, mivel jogsértést követett el azzal, hogy nem tájékoztatta a vevőt. 27 százalék szerint ilyenkor a foglaló teljes összege visszajár, mert a haszonélvezeti jogról az eladónak kötelessége tájékoztatni a vevőt. A válaszadók 7 százaléka szintén rosszul tudta, hogy a vevő 14 naptári napig indoklás nélkül elállhat a szerződéstől, ezért az eladónak vissza kell fizetnie a foglalót ilyen esetben.
2. A feleségemmel kinéztünk egy házat, előleget is fizettünk, de meggondoltuk magunkat, mert találtunk egy jobbat. Buktuk az előleget?
Helyes válasz: Az előleg mindig visszajár, bármelyik fél gondolja meg magát.
A kitöltők 51 százaléka válaszolta helyesen, hogy az előleg minden esetben visszajár, akár a vevő, akár az eladó áll el az adásvételtől. 29 százalékuk tévesen azt gondolta, hogy a vevő ebben az esetben bukja az előleget, mert ha azt már kifizették, az eladó csak akkor lenne köteles visszaadni, ha ő állna el a szerződéstől. A válaszadók 16 százaléka úgy tudta, az előleg csak akkor követelhető vissza, ha az eladó közjegyző előtt vállalja, hogy visszafizeti, amennyiben a vevő a teljes vételár kifizetése előtt eláll a szerződéstől. 4 százalékuk szerint pedig az előlegnek a fele jár vissza akkor, ha a vevő gondolja meg magát.
3. Kifizettem a foglalót, de az eladó úgy döntött, mégse adja el a lakást. Mekkora összeget kapok így vissza?
Helyes válasz: Ebben az esetben az eladónak a kapott foglaló kétszeresét kell visszatérítenie.
A kvíz összes kérdése közül erre tudták a legtöbben (79 százalék) a helyes választ, miszerint, ha az eladó a foglaló kifizetése után dönt úgy, hogy mégsem adja el az ingatlant, a kapott összeg kétszeresét kell visszafizetnie. A megkérdezettek 15 százaléka tévesen azt gondolta, ebben az esetben az eladónak csak a kapott foglaló összegét kell visszaadnia, de azt 3 napon belül.
4. Csak a foglaló kifizetése után derült ki, hogy a szomszédos telken elkezdenek építeni egy társasházat, ezért inkább visszalépnék, nincs kedvem évekig zajban, porban élni. Visszakapom a foglalót?
Helyes válasz: Ha a foglaló kifizetése után a vevő bármilyen okból meggondolja magát, nem követelheti vissza azt.
A kitöltők 70 százaléka tisztában volt vele, hogy amennyiben már kifizette a foglalót, nem kaphatja vissza azt, mindegy milyen okból gondolja meg magát. 21 százalékuk tévesen úgy gondolta, ilyenkor akár a foglaló teljes összegét is vissza lehet követelni, de csak akkor, ha a szerződést ügyvéd vagy közjegyző készítette.
5. Meghirdetném a lakásomat, melyik ad nagyobb biztonságot, ha előleget vagy ha foglalót kérek a vevőtől?
Helyes válasz: A foglaló, mert ha a vevő mégis eláll a vásárlástól, elveszti a foglalót. Az előleg azonban mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvételi szerződés.
A válaszadók háromnegyede jól tudta, hogy eladóként a foglaló jelent nagyobb biztonságot, mert ha a vevő eláll a vásárlástól, elveszti a foglalót, míg az előleget vissza kell kapnia. A vevő tehát csak abban az esetben kapja vissza a foglalót (de akkor a dupláját), ha az eladó miatt hiúsul meg a jogügylet. Az előleg ezzel szemben mindig visszajár a vevőnek, ha meghiúsul az adásvétel, akár ő, akár az eladó lép vissza a szerződéstől.
6. Előleget kérnek a lakásra, de nem merek fizetni addig, amíg nem biztos, hogy a tulaj a megbeszélt határidőre kiköltözik. Viszont azt se akarom, hogy más vigye el a lakást. Mit tehetek?
Helyes válasz: Közjegyző előtt tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot kérek tőle arról, hogy a kikötött határidőre kiköltözik az ingatlanból, mert az okirat alapján közvetlen végrehajtás indítható.
A kitöltők csaknem kétharmada (62 százalék) kérne helyesen közjegyző előtt tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot az eladótól, ha biztosítani szeretné, hogy a megbeszélt határidőre biztosan kiköltözzön az ingatlanból. A közjegyzői okirat alapján ugyanis közvetlenül végrehajtás indítható, vagyis a vevőnek nem kell hosszasan és költségesen pereskednie, ha az eladó mégsem költözik ki időben a lakásból. A válaszadók 20 százaléka ügyvéd által ellenjegyzett okiratot kérne az eladótól arról, hogy kiköltözik az adásvételi szerződés megkötése után, mert tévesen azt gondolták, ezzel pereskedés nélkül is azonnal kiköltöztethetik, ha nem tartja be a megállapodást. 14 százalékuk szintén tévesen azt gondolta, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az eladó, amikor előleget vesz át, automatikusan vállalja, hogy az adásvételi szerződés megkötése után egy hónapon belül kiköltözik az ingatlanból.