Egy nem fizető vevő, vagy egy hibásan teljesítő kivitelező megkeserítheti bármely vállalkozás életét.  Ennél cifrább helyzet az, amikor valakit jóhiszeműsége ellenére az üzleti partnere próbál meg belekényszeríteni a szerződésszegésbe. Szakértők szerint minél hosszabb ideig tart egy jogviszony, annál kiszámíthatatlanabb, hogy teljesülnek-e a szerződésben rögzített feltételek. Ezért nem mindegy, milyen garanciákkal megyünk bele egy jogügyletbe, hogyan készülünk fel a kockázatokra, vagy arra, hogy később, ha a szükség úgy hozza, ne csak bizonygatni, hanem bizonyítani is tudjuk az igazunkat. Ezek azok a klasszikus helyzetek, amikor a vállalkozásnak nagy segítséget jelenthet, ha közjegyzőhöz fordul.

Ha beruházunk, kölcsönt adunk, szállítunk, kölcsönveszünk vagy finanszírozunk, az mind hónapokon, vagy éveken keresztül érvényben lévő szerződést (jogviszonyt) feltételez. A tapasztalatok egyértelműen rámutatnak: minél hosszabb egy szerződés életciklusa, annál erősebben jelenik meg a kiszámíthatatlanság. Igaz ez minden olyan jogviszonyra, amikor a szerződés nem teljesül azonnal, pénz forog kockán – szállítói szerződéseknél, cégek egymás közötti kölcsönügyleteinél, vagy bérleti jogviszony, beruházások vagy szállítás esetében. Tipikusan ilyen kockázat például az, amikor egy cég úgy ad el egy ingatlant, hogy a vevő már a teljes vételár kifizetése előtt beköltözhet az ingatlanba. 

Sok múlik a gyors jogérvényesítésen

A legtöbb, amit egy vállalkozás tehet, ha átgondolja azokat a teljesítési kockázatokat, amelyek egy szerződéssel kapcsolatban felmerülhetnek, és kifejezetten felkészül azokra, amelyek a legjobban fájnának neki. Számos esetben jelenthet előnyt, ha egy cég közokiratban szerződik, vagy legalábbis közjegyzői okiratot kapcsol az ilyen szerződéseihez.

„Ha valaki attól tart, hogy a szerződéses partnere (bérlője, vevője, megrendelője) nem fizet, akkor a közjegyző által készített közokirattal (szerződéssel vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal) érezheti a leginkább biztonságban magát” – mondja Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. A közokirat két szempontból is előnyös. Egyrészt egy jogvita esetén bizonyítási előnyt jelent, másrészt - ami még ennél is fontosabb -, hogy ha az okiratban foglalt teljesítési (fizetési, birtokbaadási) kötelezettségét megszegi valamelyik fél – például nem teljesít időben –, akkor közvetlenül indítható végrehajtás az adóssal szemben. Így elkerülhető a bírósági peres eljárás, a közokirattal rendelkező cég pereskedés nélkül, azonnal léphet. A gyorsaság, az azonnali jogérvényesítés lehetősége pedig különös jelentőséggel bírhat. 

Kiugrasztani a nyulat a bokorból 

Ha a szerződés már megköttetett, és nem készült közokirat, a jogviszony későbbi életciklusa során is fel lehet készülni a kockázatokra, ezekben a szakaszokban is be lehet kapcsolni a közjegyzői okiratokat. Sokféle előjele lehet annak, hogy a partnerünk nem fog tudni teljesíteni. Ha felmerül ennek gyanúja, érdemes arra kérni a szerződő partnert, hogy közokiratban vállaljon kötelezettséget a teljesítésre, esetleg ajánljon fel ezzel párhuzamosan valamilyen biztosítékot. Ezekben az esetekben a jogosult felajánlhatja az irat díjának kifizetését is. „Ha a másik fél ilyen feltételek mellett is ellenkezik, valószínűsíthetjük, hogy a partnerünk nem akar teljesíteni, vagy ő maga sem bízik abban, hogy teljesíteni tud. Ez pedig olyan lényeges információ, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni a partnerhez való későbbi viszonyulás során. A szállítási szerződések esetében például ilyenkor rendszerint leállnak a további szállítások. – hangsúlyozza Parti Tamás. 

Bizonyítás mindenek felett

Sokan fordulnak azért közjegyzőhöz, hogy bizonyítékot szerezzenek egy későbbi jogvitára felkészülve. Nem ritka, hogy egy vállalkozást a partnere különböző eszközökkel megpróbál belekényszeríteni egy szerződésszegésbe. Tipikus példája ennek, amikor a megrendelő nem veszi át az építési vállalkozótól az elkészült épületet, nem jelenik meg pl. az átadás napján, ezzel próbálva elérni, hogy a kivitelező késedelembe essen, és kötbért kelljen fizetnie. 

Egy ilyen helyzetben a vállalkozó alapvető érdeke, hogy bizonyítani tudja: ő teljesített a határidőre. Ha közjegyzőhöz fordul, és kéri igazságügyi szakértő kirendelését, esetleg ezzel párhuzamosan közjegyzővel készíttet tanúsítványt és videófelvételt az épület állapotáról, egy jogvita során nagyon erős közokirati bizonyítékra tesz szert. Olyan bizonyítékokat képes így konzerválni, amelyek utóbb egyáltalán nem vagy csak jelentős nehézségek árán és csak részben reprodukálhatók.

De előfordulhat az is, hogy pl. egy bérlő a szerződésszerű teljesítés érdekében ki akarja fizetni a nagy összegű bérleti díjat, de ezt a bérbeadó nem veszi át, és számlát sem adott meg, ahova az összeget el lehetne utalni. Ha a bérlő nem akarja, hogy nemfizetésre hivatkozva szerződésszegésbe kényszerítsék és ennek alapján például felmondják a szerződését, közjegyzői teljesítési letétbe helyezheti a pénzt, bizonyítva ezzel, hogy szabályszerűen teljesített. A közjegyzői teljesítési letét ugyanis nagyon hasonló a bírói letéthez – magyarázza Parti Tamás.

A közjegyzői eljárások tehát az eredményes bizonyítást és a gyors jogérvényesítést segítik és célozzák, a különféle közjegyzői eljárások – közjegyzői okirat, teljesítési letét, ténytanúsítás, igazságügyi szakértő kirendelése – egymást támogató intézmények. Ezekkel a közjegyzői okiratokkal és eljárásokkal hatékonyan fel lehet készülni a már kibontakozott, vagy a jövőben várhatóan kibontakozó kényes bizonyítási helyzetekre, sőt sok esetben előre ki lehet zárni a rosszhiszemű magatartások térnyerését.