Mit ér a szerződés, ha baj van?

Mit ér a szerződés, ha baj van?

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Szerződést többnyire azért kötünk, hogy legyen egy papírunk arra az esetre, ha a partnerünk nem tartaná be a megállapodást. Ám nagyon nem mindegy, milyen formában tesszük ezt, mert ettől függ, hogy ténylegesen segítséget jelent-e a bajban? Például akkor, ha az adós nem fizet a megadott határidőben, a bérlő nem költözik ki a lakásból, vagy az eladó nem adja birtokba a megbeszélt időpontban az ingatlant. Megmutatjuk, hogyan szerződjön úgy, hogy szerződésszegés esetén elkerülhesse a költséges és hosszadalmas pereskedést.

Régen elegendő volt az adott szó, hogy egy megállapodás megszülessen, azonban manapság életünk fontos dolgairól rendszerint írásbeli szerződéssel rendelkezünk. Ha ingatlant veszünk, adásvételi szerződést kötünk, ha kiadjuk a lakásunkat, bérleti szerződést, ha pedig baráti kölcsönt adunk, akkor kölcsönszerződésben rögzítjük a feltételeket. Nem mindegy azonban, hogyan, milyen formában jön létre a megállapodás, ugyanis szerződés és szerződés között nagy különbség van. A házilag írt szerződések általában addig működnek, míg mindkét fél betartja a feltételeket, de szerződésszegés esetén akkor is problémába ütközhetünk, ha ügyvéd készíti azt, hiszen ez esetben is csak költséges és hosszadalmas bírósági eljárás során tudunk érvényt szerezni a jogainknak. 

Bármilyen ügyről van szó, létezik megoldás arra, hogy elkerüljük a pereskedést, ha a másik fél megszegi a szerződésben foglaltakat. Ha közjegyzővel közokiratba foglaltatjuk a megállapodásunkat, még a legrosszabb forgatókönyvek esetére is biztosíthatjuk magunkat. A közokiratba foglalt szerződés egyik legfontosabb előnye ugyanis a magánokiratokkal szemben, hogy ennek alapján közvetlenül végrehajtás indítható például az elmaradt vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg behajtására vagy a szerződésszegő bérlő gyors kiköltöztetésére. A közvetlen végrehajtás azt jelenti, hogy – a jogszabályok által meghatározott esetekben – nem kell bírósághoz fordulnunk és hosszadalmas pereskedést kezdeményeznünk, ha a szállító nem teljesít, az adósunk nem törleszt, a bérlőnk nem fizeti a bérleti díjat, esetleg nem akar kiköltözni a lakásunkból, hanem azonnal végrehajtási eljárást indíthatunk. Ilyen esetekben a végrehajtó közreműködésével lehet kiköltöztetni a lakásból a nem fizető bérlőt vagy behajtani a tartozást.

Akkor is fordulhatunk közjegyzőhöz, ha a bérleti- vagy kölcsönszerződést már megkötöttük magánokiratban. Ebben az esetben elegendő, ha csak a bérlő megy el a közjegyzőhöz, hogy tegyen egy egyoldalú nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy kiköltözik a lakásból, ha a bérleti szerződés megszűnik. Ha adósunk nem teljesít a megbeszélt időpontban, de hajlandóságot mutat a fizetésre, megoldást jelenthet, ha közjegyző előtt nyilatkozatban elismeri a tartozását és kötelezettséget vállal a visszafizetésére. Ezek a közjegyző előtt tett, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok is közvetlenül végrehajthatók.

A közokirat további előnye a magánokirattal szemben, hogy az abban foglaltakat sokkal nehezebb megtámadni. Ha közokiratba foglalt szerződésünk van, akkor a szerződő partnerünknek kell bizonyítania az állításait, amennyiben kétségbe vonná vagy bíróság előtt támadná meg a szerződésben foglaltakat.

Ráadásul akkor sem kell futnunk a pénzünk után, ha az adósunk külföldre költözik vagy eleve külföldi. A megfelelő tanúsítvánnyal ellátott közjegyzői okiratba foglalt szerződés ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió legtöbb tagállamában is közvetlenül végrehajtható. Mivel mindezzel a szerződő fél is többnyire tisztában van, a közokirat megléte már önmagában növeli az esélyét annak, hogy a partnerünk betartja a szerződésben foglaltakat.