Újfent történelmi csúcsokat ostromol a külföldön munkát vállaló magyarok száma, nem véletlen, hogy egyre többen örökölnek külföldi vagyont.

A veszélyhelyzet megszűnése után újra ki lehet tűzni hagyatéki tárgyalásokat.

Sokakban merül fel a kérdés, mit tehetnek és mit nem az elhunyt szerettük, rokonuk vagyonával a hagyatéki eljárás befejezése előtt.

Sokan szeretnének végrendelkezni a mostani helyzetben, ugyanakkor nem akarják elhagyni otthonukat.

Más jár-e az örökségből az édesnek, mint a mostohának?

„Tudjuk, hogy a papa írt végrendeletet, de most nem találjuk sehol.” 

Mit tehetünk, ha nem tetszik a nyaraló, amit ránk hagytak?

Bárki könnyen kerülhet hirtelen olyan helyzetbe, amiben már nincs lehetősége kimondani akaratát.

Ha a felbukkant örökös jelölt bizonyítani tudja, hogy tényleg az elhunyt vér szerinti gyermeke, ugyanúgy igényt tarthat az apai örökségre.  

A közjegyzőnél készített végrendelet garanciát jelent a dokumentum biztos előkerülésére, és a végrendelkező akaratának érvényesülésére.

Szabhat-e feltételeket az örökhagyó a kijelölt örökös számára a végrendeletében?

Örökös lehet-e egy még meg nem született, vagy még meg sem fogant, csupán tervezett gyermek?

Mi az örökösök feladata a hagyatéki eljárásban?

Sok esetben kulcskérdés, hogy néhány hónap alatt zárul le a hagyatéki eljárás!

A hagyatéki eljárás több hónapig is eltarthat, de mi történik addig az örökhagyó vagyonával? Megmutatjuk!

Jó-e, ha egy családi nyaralót vagy egy cég részvényeit egyszerre többen is megörökölik?

Az örökösök is sokat tehetnek azért, hogy minél hamarabb lezáruljon a hagyatéki eljárás.

Pontosan kinek jár, és mennyit kell kötelesrészként juttatni az örökségből?

A legtöbb félreértés a végrendelkezés, a kötelesrész fogalma és a kitagadás körül van.

Sokan hiszik azt, hogy az örökség felkutatása a hatóságok feladata, pedig ez nem így van.