Nem akar perpatvart? 10+1 dolog, amit minden élettársnak tudnia kell

Nem akar perpatvart? 10+1 dolog, amit minden élettársnak tudnia kell

Örökölnek egymás után az élettárak? Kié lesz a lakás a szakítás után? Kell-e papír, hogy bizonyítsák a kapcsolatukat, és mi a teendő, ha gyermek érkezik a családba? Összegyűjtöttük a válaszokat, nehogy túl későn – szakításkor, szétköltözéskor vagy párjuk halála után – szembesüljenek az élettársak azzal, hogy más jogi szabályozás vonatkozik rájuk, mint a házasokra.

1. Mitől lesz valaki a jog szerint élettárs?

Az élettársi kapcsolathoz nem kell papír, elég lehet, ha például két szerelmes egyetemista összeköltözik. Az élettársi kapcsolat már attól a ténytől létrejön, hogy házasságkötés nélkül, érzelmi-gazdasági közösségben, közös háztartásban élnek. Az élettársi kapcsolat automatikusan megszűnik, ha házasságot kötnek vagy véget vetnek az életközösségüknek.

2. Mivel bizonyíthatják a kapcsolatukat?

Bár az élettársi kapcsolathoz nem szükséges papír, sok esetben az élettársaknak mégis bizonyítaniuk kell az összetartozásukat, például adókedvezmények igénybevételéhez, szolgálati lakáshoz vagy lombikprogramban való részvételhez. Ilyen esetekben célszerű közjegyzőhöz fordulniuk, aki okiratba foglalhatja a közösen tett nyilatkozatukat. Ebben rögzíthetik azt is, hogy mikortól – akár régebbi időpont óta – áll fenn élettársi kapcsolatuk

A másik lehetőség, hogy kérelmezik felvételüket a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY). Ebben az esetben a nyilvántartás a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőleges hatályú nyilatkozat megtételére nincsen lehetőség.

3. Rokonok-e az élettársak?

Az élettársak csak hozzátartozónak minősülnek, nem pedig közeli hozzátartozónak. A házastársakhoz képest például eltérés, hogy illetéket kell fizetniük a párjuknak történő ajándékozás esetén. Viszont ugyanúgy joguk van információt kapni egy baleset után a párjuk egészségügyi állapotáról, büntetőeljárás során pedig megtagadhatják a tanúvallomást az élettársuk ellen.

4. Kell-e apasági nyilatkozatot tenni?

Amennyiben az élettársaknak nem lombikprogramban való részvétel következtében születik közös gyermekük, az édesapának apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy a nevére vehesse a gyermekét és élhessen szülői felügyeleti jogaival, a gyermek pedig örökölhessen utána. Ezt megteheti anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, konzuli tisztviselőnél vagy közjegyzőnél. Az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza.

5. Örökbe fogadhatnak-e gyermeket az élettársak együtt?

Közösen nem, mert csak az egyikük külön lehet örökbefogadó. Ebből következik, hogy az élettárs nem lesz jogilag szülője az örökbefogadott gyereknek. Ha később összeházasodnak, ezt követően sem lesz automatikusan az örökbe fogadott gyermek szülője, de ekkor már mint házastárs ő is örökbe fogadhatja a gyermeket.

6. Közös lesz-e a vagyonuk?

Az élettársak együttélésük során végig külön vagyonszerzők maradnak, így szétválásukkor nem fele-fele alapon, hanem szerzésük arányában kell osztozkodniuk. Ha viszont az arány nem állapítható meg, akkor azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. A vagyoni viszonyok rendezése érdekében az élettársaknak feltétlenül érdemes vagyonjogi szerződést  kötni kapcsolatuk fennállása idejére, amellyel elkerülhetik a későbbi jogvitákat.

7. Örökölhetnek-e egymástól?

Hiába élnek hosszabb ideig – akár 10-15 éven keresztül is – együtt az élettársak, csak abban az esetben örökölhetnek egymástól, ha végrendelkeztek egymás javára. Érdemes a végrendeletet közjegyzővel készíttetni, mert akkor az biztosan megfelel majd a törvény által előírt alaki feltételeknek és bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így garantáltan előkerül majd a hagyatéki eljárás során.

8. Szétválás esetén van-e tartási kötelezettségük?

Volt élettársától tartást követelhet az, aki önhibáján kívül nem képes eltartani magát, de csak abban az esetben, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból gyermek született. Nem jogosult azonban például tartásra az, akinek súlyosan kifogásolható életvitele vagy magatartása okozta az élettársi kapcsolat megszűnését. A volt élettárs pedig felmentést kaphat a tartás alól, ha az veszélyeztetné saját vagy gyermekének megélhetését. Az élettársi tartáshoz való jog megszűnik, ha az eltartott fél újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

9. Hogyan alakul a lakáshasználat szétválás után?

Ha közös tulajdon volt a lakás, akkor tulajdonrészük arányában osztozhatnak az ingatlanon. Ha csupán az egyiküké volt, akkor főszabály szerint el kell hagynia az addig közösen használt otthont. Ha viszont az élettársi kapcsolatból gyermek születik, a bíróság elrendelheti az ingatlan osztott használatát, még akkor is, ha a lakás kizárólag egyikük tulajdonában van.

10. Mit tehetnek, ha mindenben megegyeznének?

Az élettársak szétválásukkor közjegyző előtt egyezségi eljárást is indíthatnak, azaz hivatalosan megegyezhetnek például a vagyon felosztásáról. Az így létrejövő egyezséggel végérvényesen tiszta helyzetet teremthetnek egymás között, és elkerülhetik a később felmerülő jogvitákat, mert a közjegyző által készített egyezség a bírósági döntéssel azonos hatályú, azt később perben sem lehet megtámadni.

+1 Bejegyzett vagy regisztrált élettárs?

A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű személyek közt jön létre anyakönyvvezető előtti közös nyilatkozattal, és a szabályai alapvetően megegyeznek a házasságéval, azaz például közös vagyonuk keletkezik, örökölhetnek egymástól és közeli hozzátartozónak számítanak. Élettársi kapcsolatban viszont azonos és különböző nemű személyek egyaránt élhetnek, és közjegyzőnél regisztráltathatják magukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába.